A 2017. évi díjat június 10-én adják át – tudatta az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a németországi Krefeld-székhelyű alapítvány. A közleményben azt írták: Kónya Imre jogi tanulmányainak befejezését követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott, majd 1988-ban megalapította a Független Jogász Fórumot, amelynek a rákövetkező évben a vezetője lett.
Ebben a minőségében az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek moderátora volt; 1989-ben ő adta le a szervezet politikai szándéknyilatkozatát, ennek következményeként tárgyaltak az alkotmány módosításáról – olvasható a közleményben.
Kónya Imre a magyarországi rendszerváltás folyamatának „döntő alapját alkotta meg” – fogalmaztak, hozzátéve, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) frakcióvezetőjeként „biztosította az Országgyűlésben a kormányzati munka stabil hátterét”, ezáltal Antall József miniszterelnök egyik legfontosabb munkatársa volt.
A Boross Péter vezette kormány belügyminisztereként (1993-1994) „egy különlegesen súlyos belpolitikai helyzetben támogatta a közigazgatás újjáépítését” – írták, kitérve arra is, hogy Kónya Imre „egyike azon keveseknek”, akik Antall József demokratikus örökségének hiteles gondozói és képviselői. Az alapítvány utalt arra, hogy Antall Józsefet 1996-ban posztumusz kitüntették az Adalbert-díjjal.
A közlemény szerint a korábbi belügyminiszter „munkásságának inspirálója a Prágai Szent Adalbert (956-997) drámai életútjára való emlékezet”.
Az Adalbert Alapítvány a díjat minden évben olyan személyiségeknek ítéli oda, akik „kimagasló mértékben hozzájárultak egész Európa integrációjához, valamint kiváló munkájukkal segítették a nyugat- és közép-európai nemzetek közötti jószomszédi viszony ápolását és elmélyítését”.
Az eddigi kitüntetettek többségében külföldiek, közöttük van Göncz Árpád néhai magyar köztársasági elnök is – olvasható a közleményben.
Megjelent Kónya Imre visszaemlékezés-kötete a rendszerváltás időszakáról
Megjelent Kónya Imre, a Boros-kormány belügyminiszterének visszaemlékezés-kötete a rendszerváltásról és az azt követő időszakról
A könyvbemutatón Kónya Imre hangsúlyozta, hogy nem történelemkönyvet és nem is legendáriumot akart írni, hanem hús-vér emberekről szóló történeteket. „Úgy gondoltam – fogalmazott az egykori politikus -, hogy ezzel tudom közel hozni az emberekhez azt az időszakot, amelyet én a magyar történelem kiemelkedő időszakának tartok, de amely korszakot az emberek nagyon negatívan értékelnek”.
Hozzátette: az emberek az alapján ítélik meg a rendszerváltást, ahova vezetett, a könyv viszont azt akarja megmutatni, amiből kiindult. A rendszerváltozás szereplői ugyanis – a gyakori vádakkal szemben – nem a történelem bábjai voltak, hanem olyan emberek, akik egytől egyig tenni akartak és tettek is a változásokért.
Kónya Imre elmondta, a kötet címe a csalódásra utal, amiért az emberek nem tudtak együtt örülni az olyan „hatalmas, gyönyörű eseményeknek”, mint például az ország szabaddá válása vagy az oroszok kivonulása.
A közös ünnep elmaradását abban látja, hogy a korábbi politikai elit és a mögötte álló értelmiség nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy nem az az oldal nyerte meg az első szabad választást, amelyikkel ők rokonszenveztek.
Szólt arról, hogy a rendszerváltással az emberek egyik napról a másikra elveszítették azt a „langyos biztonságot”, amelyet a Kádár-rendszer adott, és ezért őket, az új hatalmat tettek felelőssé. Ugyanakkor biztos abban, hogy száz év múlva, történelmi távlatból tekintve egészen másként fogják megítélni az 1988-tól 1994-ig tartó időszakot.
Hozzátette: a könyv és a korszak két, számára legfontosabb alakja Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke, de a visszaemlékezés-kötet azoknak a képviselőtársainak is szól, akik közül sokaknak kisiklott az élete a politikai szerepvállalás miatt.
Az eseményen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Schiffer András, az LMP volttárselnöke.