Erről Kulcsár a megismételt eljárásban többek között azt is mondta, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már „működő rendszerbe” kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. Mint ismert, a brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégénél dolgozott, ahol offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét, magas hozamot ígérve az ügyletek után.
Kulcsár Attilát 2003-ban, Bécsben fogták el. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, ekkoriban a férfi magára és későbbi vádlott-társai egy részére is terhelő vallomást tett. A Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. A fellebbezések miatt 2010-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került az ügy. Kulcsár Attila akkor már többször is másként vallott. Bírálta volt munkahelyét és ügyfeleit is. Azt mondta, hogy a bankban rengeteg szabálytalanság történt, amelyek felett a vezetők szemet hunytak. A botrány kirobbanása után viszont a bank – már magát az ügy sértettjeként feltüntetve – biztosítási összegek reményében valótlan nyilatkozatokat tett, és ez hozzájárulhatott az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához. A másodfokú eljárásban a tábla bírája és több védő is szóvá tette, hogy az ügyészek váddal kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel. A tábla végül megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött. Kulcsár Attila már ebben az eljárásban beszélt arról, hogy a brókercég inkább pénzmosodaként működött, és a beavatott dolgozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak. Kulcsár Attila az eljárás 12 és fél éve alatt különféle nyilatkozatokat tett, voltak részleges beismerései, de legutóbbi vallomásaiban már azt állította, hogy amivel jelenleg vádolják, az nem róható a terhére. A megismételt eljárásban, 2015 őszén elmondott perbeszédeiben a védelem felmentést, az ügyészség pedig Kulcsárnak és néhány vádlott-társának letöltendő, tucatnyinak felfüggesztett szabadságvesztést, valamint összesen egymilliárdos vagyonelkobzást indítványozott. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd. Az ügyészség egy évtizeddel a vádirat benyújtása után a vádat Kulcsár egyes társai, egykori cégvezetők vonatkozásában sikkasztásról vesztegetésre módosította. A megismételt elsőfokú eljárásban fél évtized alatt több mint száz tárgyalási napon mintegy kétszáz tanút és számos szakértőt hallgattak meg. Az összesen több mint százezer oldalnyi irat alapján az ügyészség által az évek alatt benyújtott immár tucatnyi vádiratról kell döntenie holnap a Fővárosi Törvényszéknek.