A főváros kezdeményezi a hulladékgazdálkodási törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet módosítását, mert azok hátrányosan érintik Budapestet – jelentette be Tarlós István főpolgármester a Budapestinfón. A főpolgármester sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a fővárostól elveszik a pénzt, és abból feltehetőleg a vidéki veszteségeket fogják eltüntetni. Közölte: jogi és szakmai aggályok is felvetődtek a törvénnyel összefüggésben; komoly gond, hogy a szabályozásból kimaradtak a társasházak, és a jogszabály egyes részletei nem felelnek meg az uniós szabványoknak. Az agglomerációs közlekedés államnak való visszaadásával kapcsolatban kiemelte, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel jó hangulatban zajlanak és jó irányba haladnak az egyeztetések, bár kissé lassan.
A főváros havi bontásban is elküldte a szaktárcának, hogy az agglomerációs közlekedésből évente mintegy 12,4 milliárdos vesztesége származik. Tarlós István közölte: ha az állam havi ütemezésben fedezi a költségeket, és az e-jegyrendszer finanszírozásával kapcsolatban is garanciákat ad a fővárosnak, akkor Budapest ideiglenes megállapodás alapján kész biztosítani az agglomerációs közlekedést – még akkor is, ha a technikai átadás-átvétel egy évig is elhúzódik. Mint mondta, bízik benne, hogy az alapmegállapodás február 17-ig megszületik.
Tarlós István bejelentette: elkészült az M3-as metró infrastrukturális felújításának ütemterve. Eszerint a végső átadási határidő 2019. szeptember 30. A megújult szerelvények már korábban forgalomba állhatnak. Kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta, hogy az unió még nem hagyta jóvá a metrófelújítás támogatását. A felújítás elhalasztását vagy törlését elképzelhetetlennek nevezte, az a városnak és a kormánynak is katasztrofális kudarcot jelentene, és azzal járna, hogy 2019-ig le kellene állítani a metróvonalat. Hozzátette: a felszíni előkészületeknek már az idei első fél évben meg kell kezdődnie, a rekonstrukció első ütemének pedig 2016. novemberben-decemberben. Ha ez több mint egy hónappal csúszna, a 2019-es befejezési határidő nem lesz tartható – hangsúlyozta. Közvetlen uniós projektet indított a főváros a városi és elővárosi hajózás fejlesztésének előkészítésére – jelentette be a főpolgármester, hozzátéve, hogy a kormány is kiemelten támogatja a programot.
A főváros elektromos hajtású hajókat szerezne be a mostani elavult járművek helyett. Tarlós István elmondta: a hajózási hálózat átvenné a városnéző hajók szerepét is, Százhalombatta és Nagymaros között az agglomerációs közlekedést is segíthetné. A 40 km-es utazósebességű, dízel-hibrid meghajtású hajók 5–20 perces sűrűséggel közlekednének. A projekt átfutási ideje két és fél év, költsége egymilliárd forint, amelynek akár 85 százaléka is lehet az uniós támogatás.
A csepeli HÉV-vel kapcsolatban a főpolgármester arról beszélt, jelenleg is vizsgálják, hogy a vonalat miként lehetne bevonni a villamoshálózatba. A tervek szerint 1,5-2 perces járatsűrűséget biztosítanának, a vonalat összekötnék az 1-es villamossal, valamint a nagykörúti villamosokkal is. A csepeliek közvetlen, átszállásmentes kapcsolatot kapnának a metróvonalakhoz, a HÉV „elvágó” hatása pedig megszűnne.
A fővárosi költségvetés főszáma várhatóan 313 milliárd forint lesz, azt február 17-én tárgyalja a közgyűlés, a büdzsé elfogadása politikai kérdés. A Magyar Idők kérdésére válaszolva közölte: hívőként, gyakorló keresztény és római katolikus emberként nagyon örül neki, hogy 1938 után ismét Budapesten rendezik meg 2020-ban az eucharisztikus világkongresszust, a keresztény egyház történetében ez nagy esemény, és az országnak is megtiszteltetés.