– Sajnálom azt a 33 ezer fiatalt, akiknek nem sikerült a felvételijük a felsőoktatásba, mert ha egy részük a szakképzést választja, akkor most egy sikeres életpályamodell első szakaszát teljesíthették volna, vagy esetleg sokkal simább úton kerültek volna be az egyetemre vagy a főiskolára – mondta lapunknak Vörös-Gubicza Zanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója. Hozzátette: nincs veszve semmi, országos szintű a munkaerőhiány, 50-60 ezer állás betöltetlen, ugyanakkor a felsőoktatásba fel nem vett fiatalok 238 szakma közül választhatnak 44 képzési centrumban.
Megkérdeztük, mit tegyen az a fiatal, aki tanulna szakmát OKJ-s képzés keretében, de nem tud választani a több mint kétszáz közül. A szakember elmondása szerint szempont lehet a választásnál, hogy milyen vállalatok vannak az illető lakókörnyezetében, ahol később el tudna helyezkedni. Emellett, ha valakit nem vettek fel valamilyen szakra, érdemes megkeresni annak a technikus megfelelőjét, például a vegyipari technikus szakmát egyáltalán nem haszontalan kitanulnia annak, aki egyébként vegyészmérnöknek jelentkezett – folytatta a szakember.
A vegyészmérnöknek készülők számára előnyös, ha vegyésztechnikus-képzésre jelentkeznek
Vörös-Gubicza Zanettől megkérdeztük azt is, miért választják még mindig viszonylag kevesen a szakképzést. A szakember szerint ennek egyik fő oka, hogy ez esetben döntést kell hozni, sok szülő és gyerek pedig inkább halogat ahelyett, hogy közösen gondolkodna, információkat gyűjtene arról, milyen szakmát érdemes választani. – Ráadásul még mindig a régi beidegződések élnek, vagyis sokan félnek attól, hogy ha valaki rosszul dönt, az kihat az egész életére. Pedig ez nincs így, ma már sokkal könnyebb előrelépni vagy szakmát váltani, ha szükséges. De az biztos, hogy falakat kell lebontanunk ahhoz, hogy a gyerekek és szüleik már az általános iskola után merjenek szakmát választani – tette hozzá az oktatási és képzési igazgató. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sokkal több információt kellene átadni a diákoknak az egyes szakmákról. – Sok szülőben ugyanis olyan kép él például az autószerelésről, hogy az egy olajos munka, a gépi forgácsolóról meg az, hogy piszkos, miközben ma már ez nem így van, sőt például bizonyos gyártási folyamatok szinte steril körülmények között zajlanak – magyarázta Vörös-Gubicza Zanett.
A szakember azt is fontosnak tartja, hogy nappali rendszerű képzés esetében ösztöndíjakra is van lehetőség. A tanulói szerződés után járó juttatásokat is figyelembe véve a minimálbérhez közeli jövedelemet kaphatnak a hiányszakmát tanulók.
