Soros NGO-i már áprilisban, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét követően lobbitevékenységbe kezdtek a Budapestre akkreditált nagyköveteknél, ügyvivőknél a civil szervezetek működését, átláthatóságát szabályozó hazai jogszabályokkal szemben.
Április 13-án a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetői több állam diplomatájával is találkoztak, amit több nagykövet a Twitteren meg is osztott.
Volkmar Wenzel, Németország magyarországi nagykövete bejegyzésében úgy fogalmazott: „A nyílt, pluralista és demokratikus társadalom számára elengedhetetlen civil szervezetekkel folytattunk párbeszédet, amelyek munkájukhoz jogilag garantált, szabad mozgásteret igényelnek.”
A budapesti német diplomáciai képviseletnél is sikeresen lobbiztak a civilek
Fotó: Twitter
Niclas Trouvé svéd nagykövet ugyanazon a napon szintén a Twitteren azt írta: fontos találkozót tartottak a civil társadalom képviselői a holland, az amerikai, a német és a kanadai nagykövetség munkatársaival.
A svéd diplomata szerint a nem kormányzati szervezetek célkeresztben vannak és zaklatják őket.
– Eddig is tudható volt, hogy a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetek a saját érdekükben lobbiztak is a magyarországi svéd nagykövetnél – nyilatkozta tegnap Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára közleményében arra reagált, hogy Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon.
Az IM államtitkára hangsúlyozta: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe. Úgy folytatta: a svéd politikai vezetés köztudottan migránspárti, a saját országát már elárasztotta migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja.
Jelezte: a kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a jövőben is az ő biztonságuk lesz az első, ezért állnak a brüsszeli vita elé.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Soros-hálózat átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek, ezzel a magyar emberek elsöprő többsége is egyetért, a nemzeti konzultációban a válaszadók 99 százaléka a törvény mellett állt.
Völner Pál ismertette: az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.
– A bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokban ugyanakkor a tagállamok jellemzően egymás oldalán avatkoznak be, nem a bizottság oldalán – tette hozzá. A svéd kormány döntése szerinte azért is meglepő, mert Svédország a transzparencia éllovasa, míg a bizottság által kifogásolt magyar jogszabály is az átláthatóságot hivatott biztosítani.
Közölte: a svéd kormány által később benyújtandó érdemi észrevételeket a kormány megvizsgálja majd, és azokra az eljárás keretei között reagál.
Arról is szólt, hogy a beavatkozástól függetlenül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény célja az átláthatóság biztosítása, illetve hogy kizárható vagy csökkenthető legyen az illegális forrásból származó támogatások által jelentett közrendi vagy közbiztonsági kockázat.
– A kormány elutasítja azt a feltevést, hogy a külföldi támogatás tényének közzététele önmagában megbélyegző lenne, hiszen az értéksemleges, puszta jogi tényt közöl, ahogyan a bírósági nyilvántartásban szereplő egyéb adatok, mint a közhasznú jogállás léte vagy nemléte vagy az egyesületi forma típusa – közölte.
Hozzátette: a bizottság semmilyen konkrét bizonyítékot nem mutatott fel arra, hogy az állítólagos megbélyegző jelleg ténylegesen a támogatási hajlandóság csökkenésével és ezáltal a támogatott szervezetek tevékenységének akadályozásával járt volna.
Milliárdokat költenek nyomásgyakorlásra
A Soros-birodalom nem véletlenül tart a pénzügyi átláthatóságtól, mivel minden évben több milliárd forinttal támogatja a politikai, gazdagsági céljai mellett kiálló hazai, magukat civileknek nevező NGO-kat, illetve a Magyarország elleni lobbitevékenységet. A milliárdos spekuláns kifizetőhelyének is tekinthető Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) több tucat Magyarországon bejegyezett szervezetet támogatnak. Kiemelt szereppel és a legtöbb támogatással bírnak azok a „civilek”, amelyek nyíltan politikai nyomásgyakorlással és érdekérvényesítéssel foglalkoznak, így például a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft., a Transparency International Magyarország Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület és a Political Capital is. Az OSF egy 2016-ban megjelent összegzésében nyomatékosan hálózatnak nevezi magát, amely a világ több mint száz országában több száz csoporton keresztül küzd az úgynevezett nyílt társadalom eszményéért. Dénes Balázs, a Civil Liberties Union for Europe nevű Soros-szervezet vezetője pedig egy nyilatkozatában arról beszélt: keményen dolgoznak azért, hogy Németország gazdasági nyomás alá helyezze Magyarországot. Szerencsére nem sok sikerrel jártak, amit a BMW gyár Debrecenbe települése is bizonyít. A Soros-birodalom a tengerentúlon is aktív részt vállal a magyar kormány elleni küzdelemben. Az Open Society Policy Center az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának év elején benyújtott hivatalos beszámolói szerint csak 2017-ben több mint 14 millió dollárt (mintegy 3,5 milliárd forintot) költött jelentős részben hazánk elítélését, nyomás alá helyezését célzó lobbitevékenységre.
