Kutya meleg van, mondja a műsorvezető, a párás idő azonban kedvez a versenyzőknek. A budapesti Kincsem Parkban, a lóversenypályán péntekenként agárfutamokat is tartanak, ami azért sajátos látvány, mert a pályaméretet, a letátó távolságát nem kis termetű állatokra szabták. Mégis lenyűgöző, ahogy a hat angol agár a rajtgépből kiugorva rohan a nyúl után. A pénteki versenynapon nemcsak a 250 méteres versenyt nyerő Jimi Hendrix sérülése okoz izgalmat, hanem az is, hogy 400 méteren Prince 22,4 másodperces új pályarekordot állít fel, a nagy sztár, Rally viszont lemaradt. Tenczel Gábor versenytitkár, maga is agártulajdonos és tréner, azt magyarázza, nem létezik agárvilágcsúcs, csak pályacsúcsok vannak. A sebesség a talajtól és a pálya alakjától is függ. A Kincsem Park pályája jó homok.
A parkban nemcsak a pálya homokja jó, a környezet is egyre vonzóbb. Pécsi István 2014. október elején vette át a Kincsem Nemzeti Kft. vezetését, és megfogadta, hogy rendbe teszi a hazai lóversenyzés infrastruktúráját. Szépen halad. Nem kívülről érkezett, mint elődei, két évtizedes múltja volt már versenyzőként, kommentátorként és marketingigazgatóként. Ő találta ki az ügetőszilvesztert, és részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram lóversenyrészének kidolgozásában is. Nem az első vezető, aki a körülmények javításában látta a hazai lóversenyzés színvonalának emelését, de eddig ő jutott a legtovább. Újulnak meg sorra a régi épületek, rend és tisztaság van, a pálya és a gyep hibátlan, a Turf újság csinos, színes, informatív, és nemcsak a futamokról tájékoztat, hanem a kezdőket is eligazítja. Nyitottak számukra a parkban külön fogadópénztárt is. Mindez reménybeli befektetés. Ha a lóversenyfogadás nemcsak a technikai lehetőségeivel, hanem a fogadók számát tekintve is terjed, akkor nagyobbak lesznek a tétek, a nyeremények, a pénzdíjak, egyre vonzóbb a sportág, és végre le lehet majd kapcsolni az állami lélegeztetőgépről.
Itt még nem tartunk, de a Kincsem Parkban már remek a hangulat. Családok sétálgatnak, a lovasfutamok közé illesztett agárversenyek az ő körükben is vonzerőt jelentenek, főleg, hogy a kutyákat meg is lehet simogatni. A péntek délután a parkban különlegesség, Pécsi István beavatónak találta ki. Gát-, galopp-, ügető- és agárfutamokkal színesítették az egykori amatőr versenynapok programját, és egyre több a látogató. Ki a lóért jön, ki a kutyáért, aztán, ha beleszeret a másikba is, visszatér. Lovasok és kutyások békésen megférnek, nemcsak a győztes Jimi Hendrix sérülése okoz számukra közös izgalmat, hanem néhány lovas esése is. Régi ismerősök lapogatják egymás hátát, feltűnő örömmel üdvözlik az aranybarnára sült Mikóczy Zoltánt is, akinek a magyar lóversenyzés Overdose-t köszönheti. A felvidéki vállalkozóra legutóbb nem a versenyló váratlan halála, hanem rendőrségi ügye miatt esett nagyobb figyelem. Áfacsalás gyanúja miatt került előzetesbe, de már szabadlábon van. Ha kérdezik tőle, hogy van, azt feleli: volt jobban is.
Nem kakukktojás a Kincsem Parkban az agár, és nem csak mert ló és kutya vadászközössége évezredes történet. Magyarországon a hetvenes évek elején is rendeztek agárversenyeket a Kerepesi úti lovaspályán, amelyeknek Pécsi István édesapja az egyik szervezője volt. Az igazgató azt magyarázza, hogy az angol agarat is éppolyan szisztéma szerint válogatják és tenyésztik, mint a versenylovakat, vagyis a leggyorsabbat a leggyorsabbal párosítják. Továbbá ugyanaz az agárverseny fogadási rendszere, mint a lóversenyé, sőt a lebonyolítás is: rajtgépből indulnak a kutyák, és a leggyorsabb nyer. Agárversenyen legfeljebb nyolc állat indulhat – a Kincsem Parkban csak hatos a rajtgép –, és a megjegyezhetőség kedvéért a rajtszámok mindig azonos színűek. Szükség is van erre a támpontra, a kutyák ugyanis szinte követhetetlen sebességgel száguldanak.
Az angolok, írek és ausztrálok máig verhetetlenek az agártenyésztésben és -versenyeztetésben, és nem csak a hagyomány miatt. Írországban évente több száz alomból lehet válogatni, Magyarországon öt-hatból. Tenczel Gábornak viszont sikerült, ami keveseknek: betörni az angolszász agárversenyek világába. Két évig dolgozott Angliában, 2010-ben az általa trenírozott Lyreen Mover – becenevén Drogba – úgy lett második a világ legrangosabb versenyén, az angol derbi döntőjében, hogy minden előfutamát nyerte. Míg ugyanis az amatőr versenyeken a legjobb idővel lehet döntőbe kerülni, a profi versenyen az előfutamok legjobb két helyezettje indulhat. Mindezt azok értékelik igazán, akik otthon vannak az agárversenyek és teljesítmények világában. Ezért tanulták meg Tenczel Gábor nevét is, a kutyákat ugyanis nem a tulajdonosuk, hanem a trénerük nemzetisége alapján jegyzik. Angliában a jó trénerek megélnek a fizetésükből, a profi versenyeken komoly versenydíjak vannak.
Az angol derbi fődíja 250 ezer font. Tenczel egyik kutyájáért harmincezer fontot is akartak adni, Drogba pedig fénykorában százezer fontot (43,8 millió Ft) ért. Nálunk amatőr világ van, amelynek Isaszeg a központja, és nyilván marad is. A Kincsem Park nyertesei 35-35 ezer forintos díjazásban részesültek. Az agártenyésztés és -futtatás pedig nem olcsó kedvtelés.
Az angol agár egyértelműen a leggyorsabb az agárfajták közül, magyarázza Tenczel Gábor. Nyúlvadászatra trenírozták. A kérdésre, melyiküknek mekkora volt az esélye, a szakember azt mondja: a nyúl hatvan kilométer körüli sebességre képes, de nagyon fordulékony, mert kisebb a testmagassága. Ezért a gyorsabb, hetven kilométer körüli sebességre képes agár olyankor túlfut rajta. A kutyákat az évszázadok során folyamatosan szelektálták, a leggyorsabb példányok tenyésztésén dolgoztak, nőtt a sebességük, de végeredményben a kutya sérülékenyebb is lett. Bár, teszi hozzá Tenczel, minden futó állat sérülékeny.
Magyarországon tíz komoly tenyésztő van, szaporító jóval több. Tenczel Gábornak tíz kutyája van, 18 hónapostól a hatévesig. A kérdésre, hogyan dönt arról, melyiket adja el, és melyiket állítja tréningbe, azt feleli: a személyes kapcsolatuk számít. Cáfolja ugyanakkor az elterjedt nézetet, mely szerint az agár buta lenne. (Ezt nyilván feltűnően kis koponyája miatt hiszik, és mert gondolkodás nélkül fut a műnyúl után.) Sőt, mondja, nagyon is intelligens, bár nem német juhász. Lakásban remekül tartható, nyugodt, egész nap fekszik. Arisztokrata kutya.
A Kincsem parki futam után is különleges bánásmód jár a versenyzőknek, nemcsak a gyerekek simogatása, hanem vizes hűtés, lemosás és masszázs is. Tenczel Gábor azt mondja, tévhit, hogy az agarat folyton futtatni kell, csak a zsákmányszerző ösztönét kell életben tartani. Reggel 15 perc séta, este negyven. Heti sprintnap, masszírozás, fürdetés – ezek a versenyagár igényei. Látni kell, hogy a kutya milyen távra alkalmas, ez genetika. Régen tartottak egy, sőt hat kilométeres versenyeket is, ma a 480 méter a leghosszabb táv. A magyar állományban folyamatos a vérfrissítés, külföldi kutyák is kerülnek a tenyésztésbe, ennek eredményeként a környező országokban nálunk lehet a legerősebb mezőnyt kiállítani. Lyreen Mover több kölyke is versenyez, Rally például sztárnak számít, igaz, ezúttal a Kincsem parki versenynapon a 400 méteren alaposan lemaradt.
Az első hivatalos agárversenyt 1876-ban tartották Angliában. A kutyák akkor még élő nyúl után futottak, kettesével engedték az agarakat, a verseny menetét pedig lóhátról figyelték, és maga a bíró is lóról követte az eseményeket. A műnyúl a XIX. század végén jelent meg az angol pályákon, az élő nyulat ugyanis a kutyák két-három kilométerre is elkergették, így csak a lovas kísérők láthatták, melyik kutya a győztes. A műnyúl megbízható, nem vált irányt, és főleg nincs ellene kifogásuk az állatvédőknek sem. Tenczel Gábor azt mondja, tartanak még élő nyulas versenyeket, de ott a végén a zsákmány kibújik a kerítésen, így megmenekül. Az állatvédők kitartó küzdelmének köszönhetően ma már nem altatják el a versenyből, tenyésztésből kikopott agarakat sem. Megtartják őket kedvencnek.