A kultúra Magyarország egyik legfontosabb „exportcikke” – mondta Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a Balassi Intézet által szervezett tegnapi budapesti vendégoktatói konferencián.
Jelenleg 46 vendégoktató tanít évente körülbelül 2000-2200 diákot világszerte 26 országban. A keleti és a déli nyitás miatt újabb 24, stratégiai értelemben jelentős helyszínnel bővül a vendégoktatói hálózat 2020-ig. Addigra hetven oktató tanít külföldi egyetemen magyar nyelvet, és persze népszerűsíti Magyarországot meg a kultúránkat.
Noha a bolognai rendszer bevezetése után az európai egyetemeken a kis szakok nincsenek könnyű helyzetben és egyre több helyen zártak be a magyar tanszékek is, a 2014-es, majd a 2017-es kormányhatározatokkal elkezdődött a magyar vendégoktatói hálózat megerősítése – mondta Hammerstein Judit, a Balassi Intézet vezetője. A Vendégoktatók a magyar kultúráért program azt célozza, hogy ne csak a magyar nyelv oktatásában tevékenykedhessenek, hanem egy kiszámítható anyagi keret – tanáronként éves átlagban 1,5 millió forint – segítségével a magyar kultúrát is terjeszthessék az állomáshelyükön.
Hammerstein Judit és Íjgyártó István
– A kedvencem Kosztolányi – mondta a varsói Szetlak Adriana, a magyar kultúra egyik fiatal nagykövete. Négy éve tanul magyarul, befejezte az alapképzést, és nemsokára kezdi a mesterit. Budapesten is járt már, egyéves ösztöndíjjal tanult a Balassi Intézetben. Általában szereti az idegen nyelveket, de a magyar nyelvet azért választotta, mert gyermekkorában járt egy balatoni táborban, ahol együtt nyaraltak magyar gyermekekkel. Velük volt egy lengyel tolmács is, és nagyon megtetszett neki a ,,furcsa, de szépen hangzó nyelv” – már akkor eszébe jutott, hogy megtanulna magyarul. Szívesen lenne tolmács vagy fordító, azt mondta, rengeteg magyar nyelvű álláslehetőség van Lengyelországban.
– Szófiában hiány van magyarul tudó munkavállalókból – mondta Bedecs László lektor, aki hét évig volt a Szófiai Egyetem Magyar Tanszékének vendégtanára, most Azerbajdzsánba készül. A 30 éve működő magyar szakon körülbelül 40 diák tanul, és ez jó aránynak számít, hiszen a lengyelországiak után ez a legnépesebb Kárpát-medencén kívüli magyar szak. A diákok alapképzésben és mesterképzésben tanulnak, a legtöbben a közép- és felső szint közé jutnak.
Miért tanulnak magyarul? Bedecs szerint, aki legalább középfokra eljut, azonnal talál az átlagfizetés dupláját kínáló állást, mert a multinacionális és egy pár magyar cég folyamatosan keresnek magyarul beszélő munkaerőt. – Fontos megjegyezni, hogy nem hungarológusokat és műfordítókat képzünk, hanem elsősorban arra készítjük fel a diákokat, hogy a diplomáciában vagy az üzleti életben működjenek tovább – hangsúlyozta Bedecs László.
