Baden a fürdővizéről, rózsáiról, kaszinójáról ismert, nem mellesleg Beethoven egy óvárosi házacskájában komponálta a IX szimfóniáját. Jacques Rocher francia fotográfus szülőfalujában, a franciaországi La Gacillyban már 2004 óta rendez nyaranta fotófesztivált, amely nem csak a fotóművészet világában számít rangos eseménynek, hanem évente négyszázezer látogatót vonz a kicsiny, kétezer lakosú településre. Idén először külföldre, Franciaországon kívülre is eljutott a neves tárlat, Ausztriában mutatkozik be a kiállítás Badenben.
A „Festival La Gacilly Baden Photo„ az ausztriai fürdővárosban a Josefsplatz-tól a Hauptplatz-on át végig az óvároson a Brusattiplatz-ig, a Schlossergasse-n keresztül a Doblhoffparkban található Narancsházig (Orangerie) és rózsaligetig (Rosarium) kalauzolja ingyenes belépés mellett a látogatókat. A négy kilométeres városi szakaszon elhelyezett kétezer felvételen elsősorban Afrikában készült képek mesélnek a Szaharától délre élő emberek álmairól, több hosszabb időszakot felölelő fotóriport pedig az ember és állat közötti megható és meglepő kapcsolatokról számol be.
Bemutatják a sürgető környezeti problémákat, például a dél-afrikai Brent Stirton megdöbbentő képein vadon élő állatok lemészárlását, az orvvadászok elleni harcot, a ghanai Nyani Quarmyne felvételein az afrikai emberek életét, a nigériai World Press Photo díjas Akintunde Akinleye képein az olajcsempészet megdöbbentő világát, a francia szintén többszörös World Press Photo díjas Pascal Maitre színes portréit, aki a Newsweek, Life, National Geographic, Stern, és New York Times Magazin rendszeres szerzője is.
Az ugyancsak a legnevesebb szakmai díjjal rendelkező David Chancellor Londonban született, képein az ember és az állat idilli, és sokszor kegyetlen kapcsolatát mutatja be. Képsorozatán lelkiismeretfurdalástól mentes texasi milliárdosokat látni, akik vadászrelikviáikkal, kitömött oroszlán, orrszarvú, és zebrafejekkel vették körbe magukat fényűző rezidenciáikon.
Jacques Rocher kiállításalapító a mai badeni kiállításmegnyitón elmondta: A legmélyebb személyes meggyőződésünk, hogy kötelességünk folyamatosan foglalkozni bolygónk jövőjével, és humánus és fenntartható koncepciókat kell keresnünk a természet és az együttélés kezelésére. Ennek a fotográfiában bemutatható dimenzióit láthatják itt az utcákon, tereken és közparkokban.
A hetven alkotó közül, kiknek képeit Badenban bemutatják, néhányan megjelentek a megnyitón, majd tárlatvezetéseket tartottak a szakmai meghívottaknak, és a helybélieknek. Paras Chandaria például egy padra felállva ismertette, hogy a kenyai Nairobi határában, hogyan tudott lefényképezni egy a város felé igyekvő hatalmas hím oroszlánt. Badenban ötven négyzetméteresre nagyított képe egy házfalra került, azt „kerülgették„ a járókelők. Magyarországról Kaiser Ottó, és Szigeti Tamás fotóművészek, és Szarka Klára, a Budapesti Fotófesztivál kurátora jelent meg a rendezvényen.
Szarka Klára fotótörténész kérdésünkre a bemutatott anyagról a következőképpen vélekedett: Óriási ötlet a nagyközönséget úgy megszólítani, hogy a közterületen járva úton-útfélen nívós képekbe botlanak. Nem kell behívni őket a múzeumba, mert kivitték a képeket az életterükbe. Azon túl, hogy ez egy nagyközönséget megcélzó, népszerű, idegenforgalmat generáló dolog, nagyon magas színvonalú Érdekes a kurátori koncepciója is, afrikai klasszikus fotósok, és új művészek anyagának pazar válogatása beszél a környezet problémájáról, kizsákmányolásról, s az állatvilágról – mondta a magyar szakember.
Technikailag nagy kihívás az időjárásálló poszterek elkészítése, amelyek Badenben akár ötven négyzetméteresek is lehetnek. A kétezer felvétel nagyítása, kasírozása, plakát méretűvé nagyítása százötvenmillió forintnyi összegbe került – derült ki a beszámolókból. A francia La Gacilly Photo Festival az idei évtől mutatkozik be kibővített képanyaggal Ausztriában, s a megújuló kollekciókat Badenben nyaranta öt éven át mutatják be.
Antal Imre Ausztriában élő fotós, a Kronen Zeitung megnyitón megjelent fotóriportere elmondta: Ausztriában a fotózásnak nincs nagy elismerése, egyszerű kézműves szakmának tekintik azt az emberek, ezért a művészeti irányú, nagy hatású képek elhelyezése a köztereken nagymértékben emeli a szakma presztízsét.