Születésének huszonötödik évfordulóján, február 17-én kilencven mesterműből álló tárlatot nyitott Spanyolország egyetlen magyar gyökerű múzeuma, a Museo Thyssen-Bornemisza. Az észak-itáliai reneszánsztól az avantgárdig ívelő gyűjtemény két kultúra találkozása, megnyitására Áder János köztársasági elnök és VI. Fülöp spanyol király is ellátogatott.
A tárlaton a madridi közönség a XVI. századtól a XX. századig kap átfogó képet a művészeti korszakokról, többek között Raffaello, Dürer, Leonardo, Velazquez, Rubens, Goya, Murillo, Canaletto, Manet, Monet, Cézanne és Gauguin munkáinak segítségével. A nemzetközi művészettörténet nagy mesterei mellett a magyar festők kiemelkedő alkotásai szerepelnek a tárlaton, köztük Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary és Bortnyik művei.
A kiállítás utolsó hetén megrendezett sajtóbejáráson Guillermo Solana, a Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményi igazgatója és Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója közös tárlatvezetést tartott az újságíróknak. Solana felidézte az együttműködés kezdetét, a 2006-os budapesti látogatását a Szépművészeti 100. évfordulójára rendezett Van Gogh-tárlat alkalmával. „Nagyon tetszett, ahogy Baán László gondolkodik a múzeumról, elzárt, megközelíthetetlen terek helyett nyitott, interaktív világot hoz létre. Ettől a találkozástól kezdve élénk a kapcsolat a két intézmény között. A jelen tárlat egyik koncepciója az volt, hogy az összes európai iskola nyilvánuljon meg benne, illetve nagyon erős spanyol és magyar jelenlétet tükrözzön a válogatás. A lehetőség adott volt, hiszen Magyarországon található a leggazdagabb gyűjtemény a spanyol mesterektől, hazájukon kívül” – mondta az igazgató.
Baán László arra emlékeztetett, hogy a mostani közös gondolkodás gyökerei 1985-ig nyúlnak vissza, abban az évben ugyanis Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza műgyűjteményének 47 kiemelkedő darabját mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria.
„Tízéves távlatban gondolkodunk a közös munkát illetően, amelynek következő látványos megnyilvánulása a már megújult Szépművészeti 2019-es kiállítása lesz Rubens és a flamand barokk címmel. A jelen tárlat anyagát a Buenos Aires-i Nemzeti Szépművészeti Múzeum is meghívta, amely újabb kultúrtörténeti látogatás, hiszen Dél-Amerikában nem mutatkozott be eddig magyar múzeum. A kiállítás megnyitására a várakozások szerint jövő tavasszal kerül sor” – tette hozzá a főigazgató.
Három magyar festő, Vaszary János, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József nőalakok köré rendezett szekciójában tűnik fel A nő fehér pettyes ruhában című alkotás. A közönség annyira megszerette ezt a képet, hogy annak mintájára a múzeum női táskákat gyártott a látogatóknak. Az impresszionizmustól az avantgárdig terjedő szekció Bortnyik Sándor Új Éva és Új Ádám képpárjával zárul.
A két ország közös történetének egyik legszebb példáját is tartalmazza a kollekció: Liszt Ferenc portréját. Munkácsy Mihály 1886-ban, röviddel Liszt halála előtt alkotta meg a nagy zeneművész utolsó arcképét, ezzel a képmással most Liszt is újra visszatért a madridi palotába, ahol 1844 októberében adott koncertet.
Nyolc szekcióban vonultatták fel az alkotásokat
Önálló teret kapott a XIX. századi, illetve a XX. századi magyar művészet. Külön rész foglalkozik az itáliai és spanyol barokk művészettel, önálló szekciót kaptak a XVIII. századi alkotások. Kiemelt helyen szerepelnek a régi szoborgyűjtemény Messerschmidt-büsztjei és -medalionjai. A Maiano mesternek tulajdonított középkori Mátyás és Beatrix relief kettőse, amely széles körben ismert Magyarországon, először vendégeskedik külföldi Remekművek kiállításon. A holland és flandriai barokk művészet, köztük Rubens, van Dyck, Jordaens képei, az északi reneszánsz mesterei, mint Dürer, és az itáliai reneszánsz, amelyet többek között Leonardo da Vinci és Raffaello munkái képviselnek, szintén külön egységet kaptak a tárlaton.