A Filmarchívumot működtető Magyar Nemzeti Filmalap tíz évre szóló Nemzeti Digitális Filmfelújítási programot indított el, a magyar filmes örökség megmentéséért. – A hatalmas, Európában is egyedülálló filmarchívumi gyűjteményből szerettünk volna a közönségnek bemutatni néhány kincset, köztük azokat a filmeket, melyeket idén restaurált a Filmarchívum és a Filmlabor – mondta lapunknak a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere, Muszatics Péter.
Örök érvényű filmeket vetítettek a mustrán, éppen ezért Muszatics nem szereti a régi vagy az archív film elnevezéseket, hiszen a most látott repertoár valóban a klasszisok munkáira épült, olyan filmekre, melyeket a világ legjobbjai között tartanak számon.
Már a nyitófilmre, Fábri Zoltán Körhintájára is megtelt az Uránia vetítő terme, az 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölt, világot bejárt remekmű egyszerre általános emberi és nagyon is magyar története kivételes dramaturgiájával emelkedett ki kora sematikus munkái közül.
– Több tematikát határoztunk meg az idei első szemlén: Fábri alkotásai külön szekciót kaptak, de szenteltünk egy blokkot például a reklámfilmeknek is, amelyek a húszas évektől a nyolcvanas évekig kísérték végig a reklámok alakulását és nagyon sokat elmondtak az országról is. Nagyon népszerű volt ez a Kurutz Márton által összeállított vetítéssorozat, mint ahogy a Budapest képeit végigkísérő blokkunkat is telt ház előtt vetítették. A maraton egyik célja, hogy a külföldre emigrált magyar alkotók filmjeit, vagy valamely tekintetben hazai vonatkozású munkákat láttasson – ismertette a fesztiválmenedzser, aki szerint nem elég felújítani a filmeket, de meg is kell mutatni a nézőknek azokat.
A külföldre emigrált magyar alkotók közül megidézték André De Toth, azaz Tóth Endre munkásságát, vetítették a 90 éve született Jean Badal, azaz Badal János operatőr mesterműveit, a Bakaruhában és a legendás Playtime címűt, melyet már Jacques Tatival Franciaországban készített. Ján Kádár Üzlet a korzón (1965) című Oscar-díjas munkája a náci Németországgal szövetséges Szlovákia „árjásításának” megrázó erejű drámája. Bejárta a világot Zsombolyai János Magic – a Queen Budapesten című rendezése, mely Freddie Merqury szerint is a zenekar legjobb koncertfilmje volt. Érdekesség, hogy 1986-ban barterfilmként készítette el a MAFILM a koncertért cserébe a munkát, a rendszerváltás előtti Budapesten elementáris erővel tör fel a Queen zenéje.
Fritz Lang klasszikusa, az 1927-es Metropolis kora legnagyobb költségvetésű némafilmje volt a szemle záróakkordja és egyben az egyik legnagyobb dobása. A filmnek ugyanis néhány eleme hiányzott, most ezekkel kiegészülve a Corvin Moziban láthatta először a közönség. S hogy mi a hazai kapcsolódás a némafilmmel? A legjelentősebb német filmgyártó cég, az UFA (Universum Film Aktiengesellschaft) és a Hunnia együttműködése előtt tisztelgett a záróvetítés, melyre az UFA vezérigazgatója, Nico Hofmann is ellátogatott. – A filmszakma együttműködése miatt nálunk máig német gyártásszervezési módszerek élnek, a szakmai nyelvben a „fahrt”, vagy a „snitt” kifejezések is innen erednek – emlékeztetett Muszatics.
A mostani találkozó igazolta, hogy a hétről hétre megjelenő kortárs filmfesztiválok sűrűjében helye van a nagy klasszikusoknak, a nézők érdeklődéssel követik az örök érvényű filmalkotásokat, és a szakmai beszélgetésekkel a négy napos szemle a filmbarátok igazi találkozójává vált.
