Ahogy azt a tegnapi ünnepélyes alapkőletételen Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója elmondta: ez regnálása óta az ötödik tájegység alapkőletétele, viszont az első olyané, amely saját kezdeményezésre, saját stábbal jött létre, így minden eddigi tájegység felépítése során szerzett tapasztalatot bele tudnak sűríteni.
Ráadásul az első olyan tájegységről van szó, amely határon túli magyar területek népi építészetét és tárgykultúráját mutatja be. A főigazgató hozzátette: Erdély elcsatolásának és a Trianon-trauma kérdésének kezelésében még sok munka vár ránk.
Cseri Miklós és Fekete Péter időkapszulát helyez
Fotó: Bach Máté
Az épületegyüttes nemcsak Erdély, de a Partium és Moldva szellemi örökségét, nemzetiségeit, vallásait, oktatását is be fogja mutatni a Szilágyságtól Háromszéken át Gyergyóig, huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban létrehozott épületekkel.
Ellátogathatunk majd nemesi kúriába, szász és román házakba, tanyára és esztenára, unitárius templomba, de városi kaszinóba és gyógyszertárba is. A skanzen hagyományai szerint szinte minden portához társul majd valamilyen jellegzetesség bemutatása.
Így például a partiumi, köröstárkányi porta melléképületében a pálinkafőzés hagyományával, a Kolozs megyei, inaktelkei, Kalotaszeget megjelenítő lakóházban a táncházmozgalommal, a sóvidéki Felsőfalva településről származó portán a sóbányászattal ismerkedhetnek meg a látogatók.
A moldvai csángó portán az ünnepi viseletek mellett azt is bemutatja a múzeum, hogyan készültek a csángók a csíksomlyói búcsúra, és hogyan fonódott össze itt katolikus hit és a magyarságtudat. De láthatjuk majd a csíkszentmihályi bolt és kocsma enteriőrjét is a 40-es, 50-es évek diktatúrájának korszakából.
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a skanzen egy hathektáros területen mintegy makettszerűen kicsinyítve mutatja be országunk történelmének, néprajzának kincseit – egynapos sétával bejárható, megismerhető ez a terület, míg az egész ország megismerése talán a tantervbe sem férne bele.
Itt feltárul az ország mind a négy sarka, és mindenki úgy megy haza, hogy kiválaszt egy tárgyat, egy ruhadarabot vagy egy történetet, és úgy dönt, hogy ezt az eredeti helyszínen is látnia kell – tette hozzá az államtitkár.
Az elmúlt tizenöt év során több múzeum, közgyűjtemény, egyetem, illetve város működött közre a határokon átívelő, grandiózus munka előkészítésében.
A terepmunkát, tárgygyűjtést tudományos konferenciák és szakmai viták sorozata követte, hogy pár év múlva megvalósulhasson az első, Erdély épített, tárgyi és szellemi örökségét több mint egy évszázados intervallumban bemutató, átfogó kiállítás.
