Csodákat talált ki és valósított meg. Hihető és látható csodákat. Hogy az ember okos, erős és szabad. A mutatványaiért rajongó tömegek igazolják, hogy mindezt egy szabadulóművésznek hiszi el a legtöbb az ember. Hírhedt amerikai börtönökből szökött meg, látványos mutatványaiban láncokkal megkötözve, lelakatolva dobták vízbe, máskor a magasból fejjel lefelé csüngve szabadult ki a kényszerzubbonyból, a New York-i Hyppodrome-ban eltüntetett egy elefántot 1918-ban. Akkoriban ez volt a legnagyobb dolog, amit egy bűvész láthatatlanná varázsolt.
Ennek a művésznek a legendáját hozza testközelbe az Országos Széchényi Könyvtárban február 27-ig látogatható magángyűjtemény, amely Houdinihoz kötődő dokumentumokat, könyveket és főként híres mutatványai kellékeit sorakoztatja fel az eredeti relikviákon keresztül a 2014-ben készült Houdini című amerikai film kelléktárgyaiig. Akárcsak a korábban ugyanitt megnyitott Bíró László-emlékkiállítás, ez a tárlat is a milánói világkiállítás magyar pavilonjából érkezett, ahol a világhírű magyarok előtt tisztelgő programok részeként volt látható.
A gyűjtemény tulajdonosa David Merlini szabadulóművész, akit nem csupán kollegiális rajongás köt a nagy elődhöz, ugyanis Merlini különleges jelentőséget tulajdonít annak, hogy napra pontosan az ötvenkét évesen elhunyt Houdini halálának ötvenkettedik évfordulóján született. Évek óta gyűjti a relikviákat, amelyek nemcsak a mostani időszaki kiállítás erejéig idézik meg Houdini alakját, hiszen március 24-től a Dísz téren Houdini House Budapest néven állandó kiállítás adózik majd a legnagyobb szabadulóművész életművének, aki ezáltal halálának 90. évfordulóján végre hazatér szülővárosába. Így két magyar származású illuzionistának és igaz meséiknek köszönhetően alkalmunk lesz újra rácsodálkozni az emberi leleményre és a szabadságra.