Bíró László egyik kevésbé ismert szabadalma, a sérthetetlen zár, amely a különféle tolvajkulcsokkal, csapfelszedéses, zárfésüléses, kalapácsos, kulcsbeütős idegen kulcsokkal feltörhetetlen. Ez az 1954-ben kidolgozott zárszerkezet ma is ámulatba ejti a szakembereket.
Aki közelről is megcsodálná ezt a találmányt, látogasson el a Bíró László József (1899–1985)-emlékkiállításra, amely 2016. február 6-ig várja az érdeklődőket az Országos Széchényi Könyvtárban. Sokan csak a golyóstoll feltalálóját tisztelik Bíró Lászlóban, és kevesen tudják, hogy számos fontos szabadalom szintén az ő nevéhez fűződik. Egyik kezdeti, érdekes találmánya volt a házi „gőzmosógép”, vagy a ma már széles körben elterjedt automata sebességváltó, a golyós dezodor, a golyós parfüm, és 1942-ben piacra került a „nikotinölő Bíró-szipka” is, amely kivonja a cigaretta füstjében lévő ártalmas anyagok 75 százalékát. Már 1936-ban megtervezett egy elektromágneses továbbító berendezést, és ennek nyomán indultak el később a japán szupervasút-kísérletek. „Megkérdeztem, hogy miért fektetett pénzt a találmányai levédetésére, ha nem tervezte azok gyártását vagy eladását. A vasúttal kapcsolatban egyszerűen annyit válaszolt, hogy a világ még nem készült fel rá” – olvasható Bíró Mariannának, a feltaláló lányának visszaemlékezése a kiállításon.
A legfontosabb és leghíresebb találmány, amelyet több nyelvben a feltaláló családnevével jelölnek: spanyolul birome, franciául biron, angolul biro pen, magyarul a golyóstoll ötlete Bíró újságírói pályájához kötődik. 1938-ban pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltőtoll néven szabadalmaztatta.
Egy üzleti tárgyalás miatt Bíró Jugoszláviába utazott, és a hotelben a saját tollát használta az adatainak a kitöltéséhez. Erre felfigyelt egy argentin úriember, aki mérnökként mutatkozott be, és azt javasolta a feltalálónak, hogy költözzön Argentínába, ahol fényes jövő vár rá, még ajánlást is írt. Ebből derült ki utólag, hogy ő volt Agustín P. Justo, Argentína köztársasági elnöke, és ezzel az ajánlással könnyedén megszervezhette a családja dél-amerikai letelepedését.
A magyar feltalálónak Argentínában a mai napig kultusza van, Bíró László születésnapján, szeptember 29-én ünneplik a feltalálók napját, bélyeget adtak ki az emlékére, ezzel szemben Magyarországon generációk nőnek fel úgy, hogy nem ismerik ezt a különleges életművet. Ezért hiánypótló ez a kiállítás. Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy egy legenda újrateremtéséről kell gondoskodni, és állami feladat a felelősségvállalás azokért az értékekért is, amelyeket a magyar diaszpóra alkotott, és amely elsőként a befogadó ország kultúráját gazdagította. A most látható kiállítás magánkezdeményezés eredménye, Rácz Sándor volt az ötletgazdája és szponzora. Szőcs Géza kormánybiztos arról számolt be, hogy szorgalmazta Bíró László hazai kultuszának megalapozását. Politikai és szellemi vezetőkhöz eljuttatott levelében javasolta, hogy nyilvánítsák itthon is a feltalálók napjává szeptember 29-ét, helyezzenek emléktáblát a Bíró egykori szülőháza helyén álló épületre (Nagymező utca 24. – ma a Thália Színház működik ott), állítsanak neki szobrot, nevezzenek el róla utcákat, iskolákat.
Az igazolványokat, találmányokat, terveket bemutató tárlók és panók mellett az emlékkiállítás részét képezik Bíró László festményei is, látható Gerebics Sándor a feltalálóról készített filmje, valamint az olasz Montegrappa cég díszes tollai – van, amelynek aranyból készült a hegye, mások hírességeknek vannak dedikálva: többek között Pelé, a futballsztár, Ayrton Senna Forma–1-es pilóta, Sophia Loren színésznő és Salvador Dalí festményei is megihlették a cég tervezőit. Különleges látnivaló a Q1, a négyszínváltós töltőtoll is, amely a valaha készült legnagyobb folyadékkapacitású íróeszköz. A fiatal magyar feltaláló és tervező, Megyeri Gábor dizájner innovatív alkotása nagy sikert aratott a Baselworld 2015 kiállításon, és jelenleg szabadalmi eljárás alatt van.