Az esetek 90 százalékában végrehajthatatlan az elutasított menedékkérők visszatoloncolása, mert származási országuk nem ért egyet a döntéssel és nem fogadja vissza őket – mondta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a The Local hírportálon.
A probléma különösen jelentős az afrikai országokból érkezőkkel kapcsolatban.
Több száz dzsihadista tartózkodik Ausztriában
Az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal vezetője bejelentette, hogy Ausztriában fokozott a terrorveszély a Közel-Keletről visszatérő dzsihadisták miatt. Peter Gridling Bécset, Stájerországot és Alsó-Ausztriát emelte ki veszélyeztetett helyekként. Mint mondta, jelenleg 288, Ausztriában tartózkodó dzsihadistáról van tudomásuk.
„Ha valakinek elutasítjuk a menedékkérelmi folyamodványát, igazából nem tudunk vele, mit tenni, az esetek 80-90 százalékában képtelenek vagyunk végrehajtani a határozatot.” – nyilatkozta Doskozil. Hozzátette, hogy a probléma az évek múltával csak egyre nagyobb lesz, hiszen a demográfiai becslések szerint a fekete kontinens lakossága 2050-re megduplázódik, és logikusan ezzel párhuzamosan emelkedni fog az Európába vágyók száma.
A visszatoloncolások gyorsítása és hatékonysága érdekében Ausztria kibővítette a biztonságos országok listáját. Eddig az EU államain kívül biztonságos államnak számított még a többi között Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Horvátország Macedónia, Montenegró, Szerbia és Albánia is. Most Algéria, Grúzia, Ghána, Marokkó, Mongólia, és Tunézia is felkerül a biztonságos államok listájára.
Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter azt szorgalmazta, hogy az európai tartózkodásra jogosult menekülteket már az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) általi, a válságövezetekben fenntartott menekülttáborokban ki kell választani.
„Azokat kell Európába hozni, akiknek leginkább szükségük van a védelemre, vagy akikre nekünk leginkább szükségünk van”
– mondta a miniszter utalva arra, hogy az érkező emberek nagy része nem rendelkezik az osztrák munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzettséggel. A javaslathoz hasonló kiválasztási gyakorlatot folytatnak Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A németek is küzdenek
Mint korábban megírtuk, a német kormány is a kitoloncolási szabályok jelentős szigorítására készül. A belügyminisztérium tervei szerint megszüntethetik azt a szabályt, hogy előre közölni kell a kitoloncolás időpontját, és négyről tizennégy napra emelhetik a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát.
A Német Rendőrszakszervezet elnöke szerint „egész iparág” épült a kitoloncolások megakadályozására. Ügyvédek és emberi jogi szervezetek, például a Pro Asyl rendszeresen meggátolja az ország elhagyására kötelező határozatok végrehajtását.
Kétes svéd probléma megoldás
A napokban Svédország is próbál megoldást találni az elutasított menedékkérők ügyében. A svédek megállapodtak Afganisztánnal a visszafogadásról, sőt anyagilag (2,2 millió forintnak megfelelő összeggel) támogatják a kitoloncolt családok hazatérését. Mindemellett például Magyarországra is visszaküldenének illegális bevándorlókat.
Melegnek vallják magukat, hogy megússzák a kitoloncolást
Bár a nyelvet nem beszélik, a kultúrát nem ismerik, minden migráns pontosan tudja, hogy mire hivatkozva lehet maradni az adott európai országban. Legbevettebb trükk, hogy azt mondják, hogy homoszexuálisak és akkor biztosan nem lehet őket visszaküldeni, ugyanis az afrikai kontinens egy jelentős részén ezért akár halálbüntetést is kaphatnak.