A Zsenmin Zsipao szerint az amerikai milliárdos üzletember nyíltan hadat üzent Kínának, azt állítva, hogy nagy mennyiségben „megshortolt” ázsiai valutákat (azaz árfolyamesésre spekulálva kereskedett). A cikket a kínai kereskedelmi minisztérium egyik elemzője írta, s már a címe is gunyoros: Hadat üzenni a jüannak? Haha! „Esélye sincs [Sorosnak], hogy sikerre vigye próbálkozását a kínai zsenminpivel és a hongkongi dollárral szemben” – szögezi le a szerző.
Megfigyelők szerint éppen a spekulánsok miatt gyengült kedden a két valuta, a sanghaji tőzsdeindex pedig 6,4 százalékkal, 13 havi mélypontra zuhant. Egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoz Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság válságközeli helyzetben van, s „földnek csapódása” elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat. Egyidejűleg a Bloomberg televíziónak adott interjúban a kínai gazdaságot hibáztatta a globális piacok borús kilátásai miatt. Elmondta továbbá, hogy ilyen helyzetekben az a befektetési stratégiája, hogy az S&P–500, az ázsiai valuták és a nyersanyagfüggő országok ellen „fogad”. Arról viszont nem szólt, hogy mely ázsiai valutákat veszi célba.
Kínának mindazonáltal jó oka van az aggodalomra, hiszen az elmúlt évtizedekben többször is beváltak Soros jóslatai. A spekuláns sikeres volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó üzletében. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt, sikerrel omlasztva össze a két ország gazdaságát. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-i „fekete szerdával”, a brit font összeomlásának napjával is, amelyen egymilliárd dollárt nyert.