Martin Schulz indulása kedd este vált bizonyossá, amikor a szociáldemokraták (SPD) vezetője, Sigmar Gabriel bejelentette: az SPD-elnökség az Európai Parlament (EP) előző elnökét javasolja kancellárjelöltnek. Gabriel egyértelművé tette, hogy Schulznak nagyobb esélye van legyőzni Angela Merkelt, akinek Kereszténydemokrata Uniója (CDU) a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ősszel a szavazatok 37 százalékát szerezheti meg az SPD 21 százalékával szemben.
Szakértők megítélése és a felmérések tanúsága szerint is Schulz az egyetlen olyan szociáldemokrata politikus, akinek némi esélye van megszorongatni Merkelt. A ZDF televízió január közepén készített felmérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 60 százaléka Merkelre, 26 százaléka Gabrielre szavazna. Ha viszont Martin Schulz lenne a kihívó, Merkel 47 százalékot, Schulz 37 százalékot szerezne. Egy decemberi közvélemény-kutatásból pedig az derült ki, hogy Schulzot a németek 57 százaléka kedveli, ami megegyezik Merkel támogatottságával.
A 61 éves egykori EP-elnök népszerűsége talán annak tudható be, hogy Brüsszelben politizálva, Európa problémáival foglalkozva sikerült elkerülnie a német belpolitikában zajló csetepatékat. Schulznak azonban éppen emiatt adódhatnak problémái – véli a Financial Times brit napilapnak nyilatkozó politikai szakértő. „Brüsszel a kompromisszumokról és a megegyezésekről szól. Berlinben sokkal nagyobb a politikai vagdalkozás” – közölte Uwe Jun, a Trieri Egyetem professzora.
Újságíróknak nyilatkozva Schulz ígéretet tett arra, hogy megvédi az Európai Uniót, ami szerinte hozzájárult az európai béke megteremtéséhez és a gazdasági virágzáshoz. Közölte, hogy a keményen dolgozó emberekért és a szétszakadó társadalomban veszélybe került demokráciáért száll síkra, az SPD pedig megvédi a „nyitott társadalom modelljét”, és felveszi a harcot „minden populistával, demokráciánk és plurális értékrendünk szélsőséges ellenségeivel”. Ezzel minden bizonnyal Németország harmadik legtámogatottabb pártját, a migránshullámot meglovagoló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű migránsellenes formációt vette célba. „Én nem Európát fogom ostorozni, nem a kisebbségeket fogom üldözni” – hangoztatta Schulz, aki Frauke Petry, az AfD vezetője részéről azonnal meg is kapta a maga kritikáját. „Az EU-bürokrácia és a mélyen megosztott Európa jelképe lesz a kancellárjelölt?” – tette fel a kérdést Twitter-közleményében Petry.
Életpálya
Martin Schulz 1955-ben született, a belga és a holland határhoz közeli Hehlrathban nőtt fel. Futballista szeretett volna lenni, de térdsérülése ezt nem tette lehetővé. Konzervatív katolikus neveltetést kapott, egy ideig alkoholproblémákkal küzdött, végül könyvkereskedő lett belőle, 1982-től 1994-ig saját könyvesboltot működtetett a nyugatnémet Würselenben. 19 évesen lépett be a szociáldemokrata pártba, 31 évesen Würselen polgármesterévé választották, mely posztot tizenegy éven keresztül töltötte be. Az Európai Parlamentnek 1994-től volt a tagja, 2000-től a német szociáldemokrata küldöttség vezetője, 2004-től az európai szocialista frakció elnöke. Az EP-elnöki tisztséget 2012 és 2017 között töltötte be. Ez idő alatt arra törekedett, hogy a parlamentnek nagyobb beleszólása legyen az uniós döntéshozatalba. 2003-ban emlékezetes összezördülése volt Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnökkel, aki Schulzról azt mondta: leginkább a náci koncentrációs táborok kápóira emlékezteti.