A bíróság elnöke, Szákib Niszár elrendelte Ászija Bibi azonnali szabadlábra helyezését. A keresztény családanya 2010 óta volt a „halálsoron” – közölte ügyvédje, Szajful Malúk.
A bírák Iszlámábádban hozták meg döntésüket, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, miután iszlamista szervezetek tiltakozásokat helyeztek kilátásba az ítélet megmásítása esetén. Ennek megfelelően a döntést követően radikális iszlamista csoportok tüntetéseket hirdettek országszerte.
„A tüntetések megkezdődtek (Mohamed) próféta szentségéért. Meg fogunk halni érte. Nem fogunk meghátrálni” – fogalmazott közleményében a Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom, amely figyelmeztette a bírákat: „komoly következményekkel” kell számolniuk, ha ártatlannak találják Ászija Bibit.
Tiltakozások kezdődtek egyebek között a fővárosban, Iszlámábádban, az északnyugati Pesavar, Mardan és Kászur városokban, illetve a keleti Lahorban, a TLP közleményében kilátásba helyezte vasútállomások és repülőterek lezárását.
Mintegy 300 tiltakozó torlaszolta el a főbejáratot a fővárosba, Iszlámábádba a szomszédos Ravalpindi városból – közölte Fárúk Ahtar, a fővárosi rendőrség szóvivője.
Mohamed Arszlan, Pandzsáb tartomány székhelye, Lahor egy rendőrségi szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy mintegy ötszázan tüntetnek a tartományi gyűlés előtt, és eltorlaszolták az utakat a térségben. Lahor más részein is tüntetések alakulnak ki, helyenként több száz fő részvételével, többségében a TLP-től – tette hozzá.
A Pakisztán pénzügyi központjának számító Karacsi déli város legkevesebb öt pontján alakultak ki tiltakozások – mondta Ábid Huszein helyi szóvivő.
A négy gyereket nevelő Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra istenkáromlás miatt Pandzsáb tartományban, majd egy fellebbviteli bíróság 2014-ben helybenhagyta a döntést. A nő – akit muszlim kolléganői azzal vádoltak egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról – folyamatosan tagadta a vádakat.
Az istenkáromlásról szóló törvényt még a brit gyarmatosítók vezették be Brit-Indiában – amely magában foglalta a mai Pakisztán területét is – azért, hogy elkerüljék a vallási alapú konfliktusok kialakulását a térségben. A nyolcvanas években a Mohammad Ziaul Hakk volt pakisztáni diktátor által szorgalmazott reformok idején az istenkáromlásról szóló törvényt kiegészítették azzal a paragrafussal, amelynek értelmében életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetéssel sújtandó az, aki Mohamed prófétát vagy a Koránt sértegeti.
Ászija Bibi szabadon bocsátását annak idején XVI. Benedek pápa is kérte egy audienciáján.
