A radarrendszerek 450 kilométer távolságig hatékonyak. Egy meg nem nevezett forrás szerint a Balti-tengert ellenőrző rendszert 2017-ig felállítják, és egy hasonló, a Podszolnuh (Napraforgó) radar továbbfejlesztett változata fog működni a Krím félszigeten is. Ez az ígéret szerint képes lesz a Boszporusz megfigyelésére, ahol az utóbbi hónapokban nagyon megnőtt a NATO tevékenysége. A radar akár háromszáz tengeri és száz légi célpontot képes automatikusan észlelni és azonosítani a 450 kilométer sugarú körön belül.
A radart gyártó RTI Systems nevű cég képviselője elmondta: a haditengerészetnek több hasonló rendszert szállítanak 2017-ig, amelyek az északi sarkkörön túl, valamint Oroszország déli és nyugati határain fognak működni. Az orosz Izvesztyija című lap májusban adott hírt arról, hogy a Krím félszigeten fejlesztik a rakétavédelmi rendszert, mégpedig a Szevasztopol városa melletti Dnyepr állomás modernizálásával. Költséghatékonysági okokból a bázist az irkutszki bázis egyes berendezéseivel szerelik fel, az egész építkezés nagyjából másfél évig fog tartani.
A Dnyepr bázist a Szovjetunió összeomlása után Ukrajna kapta meg, Oroszország ugyan egy ideig bérelte, de Kijev végül visszamondta a szerződést, és tíz éven át nem működött az állomás. Szakértők szerint teljesen alkalmatlanná vált a feladat teljesítésére. Az orosz napilapnak nyilatkozó Vagyim Kozjulin rakétaszakértő szerint a szevasztopoli bázis újraindításával Oroszország képes lesz megvédeni déli határát a rakétáktól, még a legfejlettebbektől is. A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben foglalta el, majd népszavazás után annektálta. Tavaly márciusban a Krími Köztársaság első embere, Szergej Akszjonov kijelentette: a félszigeten elhelyezhetnek atomfegyvert, ha Moszkvában ilyen döntés születik.
Moszkva azt reméli, hogy politikai párbeszéddel, alkotmányos úton rendeződik a helyzet Abháziában, ahol kedd este ellenzéki tüntetők megpróbálták megostromolni a belügyminisztérium épületét, és a zavargások idején lövések is eldördültek egy szuhumi parkban. Abházia, akárcsak Grúzia másik szakadár területe, Dél-Oszétia a 2008-ban vívott grúz–orosz villámháború után kinyilvánította függetlenségét, amelyet azonban Oroszországon kívül alig néhány ország ismert el.
Mindkét régióban orosz katonai támaszpontok vannak, a világ legtöbb országa és az ENSZ is Grúzia részének tekinti ezeket a területeket.