Meglepő módon több mint hárommillió Észak-koreai állampolgárnak van mobiltelefon előfizetése, és az elnyomó rendszer városi háztartásainak fele rendelkezik egy ”notel” nevű, kínai gyártású tablettel – írja e heti számában a The Economist nevű brit hetilap. Azonban a széles körben elterjedt technológiák használatát szoros felügyelet alatt tartja Kim Dzsong Un rezsimje. – Elsősorban hazai gyártású készülékekkel, például a Pyongjang márkájú okostelefonokkal próbálják ellátni a piacot, ám a Vörös Csillag nevű operációs rendszer segítségével nem marad rejtve a vezetés előtt a felhasználók internetes tevékenysége. Az Észak-koreai fejlesztésű szoftver beépített alkalmazási egyebek mellett olvashatatlanná teszik a nem jóváhagyott médiafájlokat, törlik a gyanúsnak minősülő kifejezéseket, valamint véletlenszerűen készítenek képernyőfotókat, amelyek alapján a tiltott weboldalak használatát büntetik a hatóságok. Nyomon követik a tartalmak továbbítását is más készülékekre, így komoly bajba kerülhet, aki üldözött tartalmakat terjeszt – számolt be róla a lap.
A magazin arról is tudósít, hogy a kommunista diktátor által alapított 109-es csoport nevű speciális egység meglepetésszerű házkutatásai során tiltott audiovizuális anyagokat, fájlokat keresnek, így súlyos következményekkel jár, ha valaki például Dél-koreai sorozatokat néz, vagy egyéb nyugati médiatermékeket fogyaszt. A törvények szerint csak 28 unalmas állami csatorna közül válogathatnak az Észak-koreaiak – írják. A külföldi tartalmakhoz való hozzáférés megnehezítésének példájaként az Észak-koreai országhatár közelében a térerő erős blokkolását is említi a The Economist. Hozzáteszik: ennek ellenére különböző, főleg a déli testvérállamban működő civil szervezetek sikeresen juttatnak médiatermékeket a zárt országba.
Ennek egyik legelterjedtebb módja a cikk szerint az, hogy pendrive-okat és egyéb adattárolókat helyeznek el vízhatlan anyagban, majd a csomagot a Yalu folyóba dobva juttatják a kommunista állam területére. A vezetés úgy látja, hogy a technológia jelentette változások egyelőre kibővítik a rezsim lehetőségeit arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák a társadalmat, ráadásul a tiltott tartalmakat fogyasztó és a nem megengedett weboldalakat látogató lakosok komoly kockázatot vállalnak: gulágokba történő elzárás, sőt kivégzés is várhat a rebellis netezőkre – olvasható. A hetilap által megkérdezett szakértő azonban úgy véli, hogy a szabad információcsere által beindított folyamatok eredményeképpen erősödhet a társadalom ellenállóképessége és egyebek mellett például gazdasági érdekcsoportok jöhetnek létre a jövőben.