Közép-ázsiai szomszédaihoz képest, amelyeket többnyire autokraták irányítanak, Kirgizisztán egy lármás demokrácia, amelyben a vezetés időnként kaotikus körülmények között változik – írta a Reuters hírügynökség.
A tavaly decemberi alkotmánymódosítás nyomán az elnök csak a külpolitikába és a biztonsági kérdésekbe szólhat bele, és kibővült a miniszterelnök hatásköre. A változásokat sokan annak tudták be, hogy az oroszbarát Almazbek Atambajev elnök, aki nem indulhat újra az elnökségért, hivatali idejének lejárta után miniszterelnökként őrizné meg a hatalmát. A szociáldemokrata Atambajev a pártjabeli, 58 éves Szooronbaj Dzsejenbekov volt miniszterelnököt támogatja, így Dzsejenbekov győzelme esetén várható, hogy Atambajev lesz később a kormányfő. A szociáldemokrata pártnak van a legnagyobb frakciója a parlamentben, amiből következően a koalíciós kormány vezető ereje.
Dzsejenbekovnak azonban kemény ellenfele lesz a 47 éves Ömürbek Babanov olajmágnás, szintén volt miniszterelnök, aki a parlament második legnagyobb pártját, a konzervatív Köztársaság-Haza pártot vezeti, és Oroszországot szintén Kirgizisztán stratégiai partnerének tekinti. Atambajev azzal vádolja Babanovot, hogy Kazahsztán támogatását élvezi. A választáson rajtuk kívül még 11 jelölt indul.
A kirgiz parlamenti frakciók közötti szövetségek az utóbbi években nagyon képlékenyeknek bizonyultak, amiből arra lehet következtetni, hogy az új elnök majd könnyen alakít ki maga körül egy hatalmi koalíciót.
A szavazóhelyiségeket közép-európai idő szerint 16 órakor zárják be, és az első eredmények már néhány órával később várhatók.