A voksolásra fél évvel az után kerül sor, hogy a nemzetközi adócsalások sorát leleplező úgynevezett Panama-iratok példa nélküli tömegtüntetésekhez és az észak-atlanti szigetország kormányfőjének bukásához vezettek.
A szavazásra jogosult 246 500 izlandi közép-európai idő szerint délelőtt 11 órától éjfélig adhatja le voksát. A legtöbben reformokat szeretnének és azt, hogy a kormány több pénzt áldozzon a kórházakra és az egyetemekre, de ami még ezeknél is fontosabb és sürgetőbb lenne a lakosság számára, az a politikai intézményekbe vetett, már a bankrendszer 2008-as összeomlása során megrendült és azóta tovább gyengült bizalom helyreállítása.
Idén áprilisban ismét utcára vonultak az izlandiak, miután Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök érintettségére is fény derült a nemzetközi offshore-botrányban. A panamai iratok szerint Gunnlaugsson és felesége csaknem 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. A volt kormányfő azzal védekezett, hogy adócsalást nem követett el.
A rendőrség szerint akkor az ország történetének legnagyobb tüntetései zajlottak, amelyek a miniszterelnök lemondását és előre hozott választások kiírását vonták maguk után. Eredetileg jövő tavasszal lettek volna a választások.
A szombati választásokon várhatóan leszerepel a konzervatív Függetlenségi Pártból és liberálisokból álló, jobbközép kormánykoalíció. Bár a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Függetlenségi Párt élvezi a legnagyobb, 21,9 százalékos támogatottságot, ez nem lesz elég ahhoz, hogy ismét kormányt tudjon alakítani a jelenleg 10 százalékon álló liberálisokkal.
A felmérések szerint a várható voksok 19,1 százalékával a négy éve létrejött Kalózpárt számít a második legerősebb politikai erőnek, de ahhoz, hogy parlamenti többsége legyen, legalább három koalíciós partnerre lenne szüksége. A választásokon összesen hét párt indul. Izlandon rendkívül ritkán fordul elő, hogy az ország kisebbségi kormány irányítása alá kerül, megfigyelők így attól tartanak, hogy a választások után igencsak elhúzódnak majd a kormányalakítási tárgyalások.
A Kalózpárt többek között azt szeretné, ha a nép dönthetne az Európai Unióval tavaly megszakadt csatlakozási tárgyalások esetleges újrakezdéséről.
„Újra folytatni akarjuk a tárgyalásokat, és meg akarjuk nézni, mit vonna maga után egy esetleges EU-tagság” – mondta az APA osztrák hírügynökségnek telefonon adott interjújában Viktor Orri Valgardsson, a Kalózpárt egyik képviselőjelöltje.
A leköszönő jobbközép kormány tavaly visszavonta Izland EU-tagsági kérelmét anélkül, hogy a parlament vagy a lakosság hozzájárult volna – panaszkodott a 27 éves politikus, akinek jó esélye van arra, hogy a törvényhozásba kerüljön. Mint hangsúlyozta, pártjuk nem ragaszkodik az unióhoz való közeledéshez, csupán azt akarja, hogy arról a nép maga dönthessen.
A 2012-ben alapított Kalózpárt se jobboldalinak, se baloldalinak nem tartja magát, az adatvédelem, az átláthatóság és a közvetlen demokrácia elszánt támogatója. A tömörülés alapítója, Brigitta Jonsdottir nemzetközi feltűnést keltett azzal, hogy kiállt a Wikileaks kiszivárogtató oldal mellett, továbbá izlandi menedékjogot követelt a titkos diplomáciai iratok sokaságát nyilvánosságra hozó Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja számára.
„A párt tagjai anarchisták, hackerek, libertariánusok és internetőrültek gyülekezete” – írta nemrég az izlandi „kalózokról” a The Washington Post című amerikai napilap. Valgardsson elmondta, hogy elsősorban baloldali pártokkal beszéltek egy esetleges jövőbeli közös programról. A kormányalakításnál azonban nem szükséges, hogy a pártból kerüljön ki az ország kormányfője, sokkal fontosabbak a témák – jegyezte meg a képviselő.
A tömörülés szeretné elérni a 2013-ban kidolgozott, de aztán szavazásra nem bocsátott, új alkotmány elfogadását. A szintén tömegtüntetéseket kiváltó 2008/2009-es pénzügyi válságot követően több száz izlandi közreműködésével megszövegezett alaptörvény nagyobb beleszólást biztosítana az ország ügyeibe az állampolgároknak. A párt ezenkívül szeretne több pénzt költeni az egészségügyre és az oktatásra, amire a többi között a halászati jogok újraelosztásából teremtené elő a fedezetet.