A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert 2014-ben a ploiesti táblabíróság megerősítette azt a 2012-es elsőfokú bírósági ítéletet, hogy a székelyföldi kollégiumot szabálytalanul szolgáltatták vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Első fokon a bíróság a közérdek elleni visszaélésnek minősítette azt, hogy a háromtagú restitúciós bizottság 2002-ben egy korábbi kormányrendeletet végrehajtva visszaadta a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi épületegyüttest a református egyháznak. A restitúciós bizottság volt tagjaira, Markó Attilára, Marosán Tamásra és Silviu Climre emiatt börtönbüntetést szabtak ki, amit 2014-ben felfüggesztett börtönbüntetésre módosított a táblabíróság.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke már korábban jelezte: ha a bizottság nem szolgáltatja vissza jogos tulajdonosának a sepsiszentgyörgyi ingatlant, az egyházkerület bírósági úton, polgári eljárással fog tovább küzdeni igazáért. „Korábban elképzelhetetlennek tartottuk, hogy bűnügyi perben ítélik el az egyházat azért, hogy a román parlament törvénye alapján beindított restitúciós folyamat részeként visszakértük azt, ami a miénk volt” – magyarázta Kató Béla. Tegnap Ballai Zoltán, az egyházkerület gazdasági tanácsosa megerősítette a Transindex hírportálnak, hogy polgári pert indítanak a brassói táblabíróságon.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felhívására az első fokú ítélet után 2012 szeptemberében több tízezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgy főterén a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a restitúciós bizottság tagjainak meghurcolása ellen tiltakozásul. Mint arra a kolozsvári Új Magyar Szó Online emlékeztet, a Székely Mikó Kollégiumhoz hasonló helyzetben van a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár, ugyanis a román hatóságok a telekkönyvi bejegyzések szándékos félreértelmezésével akadályozzák meg a római katolikus egyházat abban, hogy birtokba vegye tulajdonát.