Tavaly 10 901-en nyújtottak be menedékkérelmet Japánban, ami 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére Japán 2016-ban 28 embert fogadott be; eggyel többet, mint 2015-ben. A befogadott menedékkérőkön kívül további 97 ember humanitárius okokból letelepedési engedélyt kapott, de nem kaptak menekültstátust.
A tavaly menekültstátust kapott menedékkérők közül heten Afganisztánból, négyen Etiópiából, hárman pedig Eritreából érkeztek Japánba. 2016-ban a legtöbb menedékkérő indonéziai, nepáli, Fülöp-szigeteki vagy török állampolgár volt.
A bevándorlás kérdése heves érzelmeket vált ki a japánokból, akik közül sokan büszkék arra, hogy országuk etnikai és kulturális szempontból homogén. Viszont a lakosság egyre jobban öregszik, az aktív munkavállalók száma pedig folyamatosan csökken. Bár Tokió nagy szerepet vállal a nemzetközi szervezetek és segélyszervezetek támogatásában, szigorú bevándorlási politikáján továbbra sem kíván enyhíteni.
Japán tavaly január és szeptember között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának negyedik legnagyobb adományozója volt; 165 millió dollárt (csaknem 47 milliárd forintot) adományozott a szervezetnek. Abe Sindzó japán kormányfő szeptemberben 2,8 milliárd dollárt (mintegy 840 milliárd forintot) ajánlott fel a globális menekültválság kezelése érdekében, és kilátásba helyezte, hogy országa ösztöndíjprogram keretében családostul befogad 150 szíriai diákot.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet a múlt hónapban felszólította Japánt, hogy fogadjon be több menekültet, és szigorítson a külföldről érkezett dolgozók védelmén.