A fertődi Esterházy-kastély egykori úrnőjének, Cziráky Margit grófnőnek, IV. Esterházy Miklós herceg feleségének is a rózsa volt a kedvenc virága. Amikor 1898-ban férjével úgy döntöttek, hogy Eszterháza lesz az otthonuk, a grófnő szinte teljes hozományát a kastély és környéke felújítására költötte. A kastélytermek mellett formára vágott franciaparkot, szabadon növő angolparkot alakíttatott ki, és egy rózsakertet is megálmodott, amely 1908-ra el is készült.
Fertődi látogatásomkor az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főkertésze, Kótai Éva az újjáéledt, a rózsakertet is magában foglaló kastélypark bejárására invitált. Sétánkra a hátsó udvarból, a palota földszinti dísztermének kertre nyíló, középső ajtajától indultunk el.
– A tervezők tudatosan választották meg annak idején a barokk-rokokó kastély helyét, és szervesen hozzákomponálták a kertet is – mesélte a főkertész. – Ha kinyitjuk a díszterem ajtaját, a pici szintkülönbség miatt szinte akadálytalanul egybe lehet nyitni a kastély belső terét az óriási barokk parkkal. Kilépve a középső ajtón egy egyenes sugárúton indulhatunk el, amelynek végén a fertőszentmiklósi templom áll. Ez a birtok észak–déli tengelye. A kelet–nyugati tengely szintén a díszterem középső ajtaja elől indul, és a ma Fertődnek nevezett város két városrészét, az egykor különálló településeket, Eszterházát és Süttört köti össze.
Miközben kísérőm a park mértani pontosságáról beszélt, a középpontból induló, sugárszerű allék közül az észak-nyugatin haladtunk a franciaparkban, ahol szabályosra metszett tiszafák díszelegtek.
– Több tucat tiszafát hoztunk helyre az utóbbi évek felújításai során a franciaparkban, a hajdani minta alapján. Egyszerre nyitottuk meg a nagyközönség előtt tavaly a szintén megújult angolparkkal. Hozzájuk csatlakozott az idén június elejétől látogatható Cziráky Margit-rózsakert, amely a két park és a birtok legészakibb részét alkotó Lés-erdő találkozásánál terül el, hűen visszaadva a kastélykert 1908-as látványát.
A sétaúton haladva vezetőm a rózsakertnek az 1940-es években kezdődő és évtizedekig tartó méltatlan állapotáról is beszélt. Ennek tudatában még ámulatba ejtőbb volt a látvány, amely az oldalsó sugárút végén, a négy faajtóval és kerítéssel lezárt rózsakert bejáratánál fogadott. Persze azt, hogy a rózsakerthez értünk, nemcsak a virágok látványa, hanem a fenséges illatkavalkád is jelezte.
Az egyhektáros területen, a körkörös alakú ágyásokba elültetett fehér, piros, sárga, narancs- és rózsaszín színekben pompázó virágok csak a kiegészítői a fő attrakciót jelentő, keresztet formázó, boltíves rózsalugasrendszernek. Annak kelet–nyugati ága mentén, a bejárattól indulva a rózsaszín Elvira fut fel a boltívre, míg a tövében a piros Bánát és a narancssárga Rozália fogadja a látogatót. A lugas észak–déli ágán a Futótűz nevű bíbor színű futórózsa kezd felkúszni, mellette pedig jól megfér az év rózsájának megválasztott, akár két méter magasra is megnövő parkrózsa, a Mami.
– A Mami különlegességét az adja, hogy egyszerre három színben is tud pompázni egy töve, hiszen az egyik virág bimbójának közepe még sárga, a másik, éppen nyíló rózsa pereme rózsaszín, a tíz centiméter átmérőjű kinyílt virágfej viszont már pirosra vált – tájékoztatott Kótai Éva. Elmondta azt is, hogy a kereszt alakú lugas metszéspontjában álló pavilont is a mostani felújítási munkák során állították helyre, a virágágyások mentén pedig padokat helyeztek el, hogy pihenés közben is gyönyörködhessen mindenki a 8700 rózsatővel büszkélkedő park szebbnél szebb virágaiban.
– Rendezvények helyszíneként is gondolunk a rózsakertre – tette hozzá a főkertész. – Ha valakinek elnyeri a tetszését ez a környezet, akár házasságot is köthet itt, a szerelmet és a szépséget jelképező rózsák között.
Egy hamisítatlan magyar kert. Az Esterházy-kastély Cziráky Margit-rózsakertjének különlegessége, hogy – egy kivétellel – csakis magyar fajták kaptak benne helyet. Márk Gergely, a legnevesebb magyar rózsanemesítő közel négyszáz fajtája virít az egyhektáros területen. Ezt egészíti ki egy félhektáros tartalék terület, amely lehetővé teszi, hogy génbankként is üzemeljen a kert. Itt ültetik el a legvédettebb fajtákat, amelyekből a megerősödő tövek átkerülhetnek a nyilvános rózsakertbe, illetve itt nőnek a rózsakertben látható fajok utánpótlásai is. A távlati terv pedig az, hogy beszerzik a Márk Gergely által nemesített, és egyebek mellett a különféle hazai és határon túli magyar tájegységekről, hírességekről elnevezett, csaknem hétezer magyar rózsafaj mindegyikét.