Nincsenek jelentős eltérések a visegrádi tagállamok, tehát Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország munkavállalóinak keresete között, habár hazánk a bérek terén még mindig az utolsó a V4-tagállamok közül, viszont a különbségek nem olyan jelentősek, így az életszínvonalban nem okoznak markáns különbséget – hangzott el a visegrádi tagállamok szakszervezeteinek és az Európai Szakszervezeti Szövetség közös budapesti konferenciáján.
A régió munkaerőpiacai nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, beleértve a munkaerőhiányt, valamint a képzett munkaerő elvándorlását, a külföldi tulajdonú nemzetközi cégek alacsony bérráfordítását. A célok is közösek, a négy ország mindegyike szeretné csökkenteni a különbséget a nyugat-európai tagországok kereseteihez képest. A kihívásokra ugyanakkor eltérő módon reagálnak a tagállamok.
A tagállamok közül Csehországban a legmagasabb az átlagkereset, amely tavaly bruttó 1244 euró volt, a minimálbér pedig a második legmagasabb, 477,3 euró. A cseheknél rendkívül erősek a szakszervezetek, ezáltal jelentős béremeléseket tudnak kiharcolni. Az érdekképviseletek a heti 40 órás munkahét 37,5 órásra csökkentését szeretnék elérni – változatlan bérezési feltételek mellett –, mivel véleményük szerint jelentősen növeli a több szabadidő a termelés hatékonyságát. Prága célja is az alacsonyan tartott bérekre épülő szemlélet elhagyása, ugyanakkor számításaik szerint az életszínvonalbeli lemaradásuk Norvégiához képest nagyjából ötszáz év, így a teljes felzárkózás elérését kizártnak tartják.
Vasárnaponként bezárt a játékbolt a lengyeleknél. Támogatják a kötelező szünnapot
Fotós: MTI/EPA/Grzegorz Michalowski
Lengyelországban jelentős minimálbér-emelést hajtottak végre, ugyanis korábban a szociális juttatások és a minimálbér közötti különbség alacsony volt, így sokan inkább a támogatásokat választották a munka helyett. A V4- országok közül itt jelentkezik legsúlyosabban az elvándorlás hatása. Varsó nemrég vezette be a boltok vasárnapi zárva tartását, ahol – hazánkkal ellentétben – a lakosság elfogadta a döntést. A szegények helyzete javult, ám a keresetek közötti olló tovább nőtt. A minimálbér 502,6 euró, míg a bruttó átlagfizetés 1174 euró.
Szlovákiában a közszféra béremeléséről született döntés, ahol összesen 2019-ben és 2020-ban 20 százalékkal nőnek a költségvetésből fizetett keresetek. A pozsonyi vezetés célja továbbra is az érdekképviseleti egyeztetés erősítése, valamint a nyugdíjkorhatár alkotmányban rögzítése. A bérfelzárkóztatás és a munkaerőhiány északi szomszédunknál is napirenden van, ahol a minimálbér 480 euró, míg az átlagkereset ezer euró környékén van.
Magyarországon a bérfelzárkóztatás mellett a vállalkozói kultúra erősítése, a kis- és középvállalkozói szektor támogatása erősítené a felzárkózást – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Hazánkban is a korábbi években nem látott gazdasági és kereseti felzárkózás figyelhető meg. Habár a minimálbér összege valamivel alacsonyabb, mint Szlovákiában, az átlagkereset nagyjából ugyanazon a szinten mozog. A minimálbér 444 euró, ugyanakkor nálunk a garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma lényegesen nagyobb, a minimálbér ma már keveseket érint. Az átlagfizetés – hasonlóan Szlovákiához – ezer euró körül alakul.
A visegrádi érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a bérfelzárkóztatás mellett fontos a közös munka erősítése a szakszervezetek között annak érdekében, hogy a régió tagállamaiban a külföldi nagyvállalatok alacsony bérezési gyakorlatát sikerüljön megváltoztatni.
Emellett szükséges volna megoldást találni arra, hogyan lehetne megfékezni az elvándorlást Nyugat-Európába, mivel az világosan látszik, hogy a különbség nem tüntethető el, csak csökkenthető.
