Március 31-én lezárul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp), ezzel véget ér a három éve indított, a vállalati hitelezés zsugorodásának megfordítására kidolgozott kezdeményezés – közölte tegnap a jegybank a monetáris tanács keddi döntését. A program három szakaszában, 2013 júniusa óta összesen 36 103 vállalkozás kapott finanszírozást mintegy 2459 milliárd forint összegben. Az nhp segítségével sok hitelképtelen cég, nagy számban mezőgazdasági vállalkozás jutott kölcsönhöz. A jegybank szerint a program nemcsak a növekedés irányába fordította az éveken át csökkenő kis- és középvállalati hitelezést, de emellett két százalék körüli mértékben járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez.
Az MNB ideiglenes lépésként vezette be az nhp-t. A kezdeményezésnek kockázatai is voltak, ugyanis a 2,5 százalékon maximált kamat, amit a bankok rátehettek a jegybanktól ingyen érkező pénzekre, felvetette, hogy a támogatások nem élénkítik, hanem átveszik a vállalati hitelezés szerepét. Ez sok szempontból be is következett. A külső és belső körülmények javulásával az MNB az nhp visszafogásáról, illetve a növekedéstámogató program képében más jellegű ösztönzők bevezetése mellett döntött. Többek között e lépések hatására már elérte a kkv-hitelezés bővülési üteme az elvárt 5-10 százalékos sávot, és a remények szerint a gazdasági növekedés élénkülése mellett a vállalatok a jövőben a korábbiaknál jobb piaci feltételekkel juthatnak banki hitelhez.
A monetáris tanács keddi döntésének értelmében a szerződéskötési határidő 2017. március 31-re módosult, miközben változatlan maradt a 2018. június 29-ig terjedő lehívási időszak. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert egyes hitelcélok esetében adminisztratív tényezők nehezítik a szerződéskötés év végéig történő lebonyolítását.
A szerződéskötés határidejének módosítását az is indokolja, hogy a monetáris tanács döntése alapján mostantól a hitelintézetek az nhp devizapillérében még rendelkezésükre álló hitelkeretet választásuk szerint forintban történő hitelezésre is felhasználhatják a forintpillér feltételei szerint, miután az nhp harmadik, kivezető szakaszában a forinthitelekre mutatkozott nagyobb érdeklődés. Az eredetileg 300 milliárdos forint keretet a Magyar Bankszövetség kérésére az MNB időközben 100 milliárd forinttal megemelte.
Rekord
Történelmi eredményt ért el idén a hazai mezőgazdaság. Fazekas Sándor agrárminiszter a köztévében elmondta: hektáronként átlagosan
3 tonna napraforgót takarítottak be a gazdálkodók, ami az EU élvonalába helyezi a hazai termelést. Kedvező volt a kukoricatermés is, a 9 millió tonnás mennyiség szintén kiváló, ahogy a repcében elért 3,2 tonnás átlaggal is rekordot döntöttek a gazdák.Fotó: Havran Zoltán