A Pöyry-Erőtervvel kötött szerződést a Paks II projekt kivitelezésének elősegítésére a fővállalkozó Roszatom – hangzott el az Országgyűlés költségvetési bizottságának paksi kihelyezett ülésén.
A partnerséget az indokolja, hogy a jelenleg üzemelő, 1–4-es blokkok generálkivitelezőjeként és a blokkok üzemidejének hosszabbításához kötődő munkák elvégzésével megfelelő és egyedülálló tapasztalattal rendelkezik a cég – mondta el a létesítmény kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás tervezéséért és kivitelezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János.
– Az együttműködésre azért van szükség, hogy a Paks II-specifikus tervek gördülékenyen készüljenek – tette hozzá Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója. Elmondta: a kifejezetten a megrendelő igényének megfelelő tervek elkészítésének költségei beletartoznak az előre megállapított fix költségbe, csakúgy, mint a nemzetközi és az európai biztonsági szabályoknak való megfelelés. Lenkei István leszögezte továbbá, hogy többletköltség semmilyen esetben nem merülhet fel a beruházás kapcsán.
Süli János a projekt további aktualitásairól szólva elmondta, hogy az év végén átadják azt a 10/20 kilovoltos transzformátorállomást, amelyet az új blokkok miatt szükséges kiépíteni. Már jogerős a beruházás telephely-, vízkészlet-használati és előzetes hálózati csatlakozási engedélye is. A soron következő jelentősebb feladat a létesítési engedélykérelem benyújtása a hatósághoz.
A bizottságtól a projekt megtérülésére vonatkozó kérdések kapcsán Aszódi Attila felidézte azt a szimulációt, amellyel kétszer tízezer lehetséges variációt vizsgáltak meg a beruházás gazdasági kimenetelét kiderítendő. A projektért felelős államtitkár elmondta: a lehetőségek száma azért ilyen magas, mert a változók is számosak, többek között a villamos energia piaci ára, a nukleáris üzemanyag és a karbantartás költségei, az erőmű rendelkezésre állása, illetve kihasználtsága.
Az eredmények alapján a legkedvezőtlenebb szcenárió esetén is 6 százalékos nyereséget hoz a projekt. Az éves átlagos hozam pedig 7,35 százalék a beruházás tíz-, illetve az üzemidő hatvanéves távlatában. Aszódi tájékoztatása szerint tehát mindenképpen nyereséget hoz a projekt, ám az elsődleges célja a hosszú távú villamosenergia-ellátás biztosítása úgy, hogy közben a klímavédelmi célkitűzések elérésében is szerepet vállal.
Hamarosan benyújtják a létesítés iránti kérelmet
Fotó: Havran Zoltán
Az orosz–magyar kormányközi hitelszerződésről szólva az államtitkár emlékeztetett, hogy az teljes egészében nyilvános, tekintettel arra, hogy ezt a parlament 2014-ben, törvényben megszavazta. A hitelkonstrukció nagyon kedvező a magyar fél számára, hiszen fix kamatozású, bármikor díjmentesen előtörleszthető, emellett a 10 milliárd eurós keret igen nagy összegű (a beruházás teljes költsége 12,5 milliárd euró), a futamideje pedig harminc év. Ez pedig egy ilyen léptékű beruházás kapcsán lényeges, hiszen így a finanszírozás bármikor rendelkezésre áll.
Ezzel együtt 2017 végén a magyar állam kiegyenlítette az első tíz számla értékét, vagyis azt az összeget nem kellett hitelként felvenni, tehát kamat sem terheli – idézte fel Süli János. A miniszter egyúttal leszögezte, hogy a beruházás fix áras, a csúszás esetén pedig módosítják a szerződést annak érdekében, hogy kamatot ne kelljen fizetni mindaddig, amíg az új létesítmény el nem indul.
A 2200 megawattos (MW) Paks II működése mellett is 5000 MW kapacitáshiány jelentkezik az országos rendszerben, vagyis exportra nem jut majd áram a miniszter magyarázata szerint, aki úgy véli, hogy emiatt azzal is kellene foglalkozni, hogy Paks II után mit építünk – de leszögezte, hogy nem egy esetleges Paks III projektre céloz.
A paksi atomerőmű jelenleg működő négy blokkja nélkül legalább 40 százalékkal drágább lenne a villamos energia Magyarországon – jelentette ki Süli János egy friss számítás alapján. A földgáz- és szénalapú termelés a szén-dioxid-kvóta drágulása és más tényezők miatt lenne jóval költségesebb a nukleáris alapúnál.
Alaptalan sajtóinformációk
Minden szempontot, így az új blokkok átadásának időpontját is megelőzik a biztonsági követelmények, ezért Paks II átadási időpontja változhat – mondta a miniszter. Süli János egyúttal valóságalap nélkülinek nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek az elmúlt napokban megjelentek az atomerőmű elkészülésének dátumáról. Tény, hogy a két blokk az eredeti tervek szerint 2024-re, illetve 2025-re épült volna fel, ám az Európai Bizottság eljárása miatt 22 hónappal csúszik a projekt – ezt a brüsszeli jóváhagyást követően szerződésbe emelték, az EB pedig decemberben rábólintott. Az első betonöntéstől pedig 73 hónap áll a főberuházó rendelkezésére a projekt befejezéséig – szögezte le Süli János, hozzátéve,: törvénybe van iktatva az is, hogy nem a határidő az elsődleges. A 2032-es átadásról szóló sajtóinformáció azonban a miniszter szerint vélhetően összekeveredhetett az 1. blokk tervezett leállításának dátumával, vagyis téves. Egy másik sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint a 24.hu korábban azt írta, hogy komolyan felvetődött: új tárca nélküli minisztert neveznek ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős Süli János helyére, a Kormányszóvivői Iroda az ATV Híradóját úgy tájékoztatta: „Ez egy álhír. Álhírekkel nem foglalkozunk.”
