Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra az uniós GDP 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre, innovációra. Magyarországon 2015-ben ez az arány 1,38 százalék volt, 2020-ra pedig 1,8 százalékkal számol a kormány – tette hozzá.
Kiemelte, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési kiadásában az állami mellett egyre nagyobb arányt képviselnek a vállalati források, 2016-ban a cégek finanszírozták az ország kutatás-fejlesztési, innovációs kiadásának háromnegyedét.
Palkovics László szerint innováció szempontjából a magyar egyetemek struktúrája nem mindig megfelelő, mivel a hazai egyetemek főleg alapkutatással foglalkoznak, alkalmazott, illetve kísérleti fejlesztéssel kevésbé.
A miniszter szólt arról, hogy a magyar ipar képes magas high-tech hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására. Az Európai Unió tagországaiban a magyar exportban a legmagasabb a high-tech rész, erre az alapra a jövőben is lehet építkezni – emelte ki.
Palkovics László elmondta, hogy Magyarországon folyamatosan erősödik a külföldi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége, példaként említette az Ericsson céget, amely a napokban nyitotta meg Budapesten új fejlesztési központját, ahol 1600 fejlesztőmérnök dolgozik. Magyarország szeretné, ha a nagyvállalatoknak a hazai kkv-kra gyakorolt pozitív hatása erősödne – tette hozzá.
Beszédében a miniszter hangoztatta: egyedül nehéz versenyképesnek lenni, ezért hazai és nemzetközi együttműködést kell megvalósítani, partnereket kell találni az eredményes részvételhez a kutatás-fejlesztés-innováció területén. A külföldi partnerekkel való együttműködés jelentőségét adja, hogy 2021 után az európai uniós finanszírozás változik, amiben ugyan az innováció kulcselemként jelenik meg, de a források nagy része kooperációs formában lesz elérhető – jelezte.
A miniszter a közgyűlésen beszámolt arról, hogy az ország innovációs stratégiáját hamarosan véglegesítik, és ebben a munkában számítanak a szövetségre.
Szabó Gábor, a MISZ elnöke a közgyűlésen megfogalmazta, a szövetség sokat vár attól, hogy Magyarországon innovációs minisztérium jött létre. Azt kérte, hogy a magyar innovációs rendszer elemeit csiszolják össze, mert szerinte az országban minden lényeges innovációs támogató eszköz adott, csak időnként „összeakadnak a fogaskerekek.”
A Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén átadták a médiadíjat, amelyet az idén az elnökség döntése alapján a Magyar Katolikus Rádió kapott meg.
A Magyar Innovációs Szövetség 1990-ben alakult, tagintézményeinek száma 280, tagsági körébe egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, nonprofit szervezetek, szövetségek tartoznak.
innovációra és technológiaváltásra van szükség
A magyar gazdaság egyre növekvő munkaerőigényét a cégek hatékonyabb működésével, innovációval és technológiaváltással lehet kezelni – fogalmazta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a General Electric (GE) nyugat-magyarországi beszállítói fórumán azt mondta: a válság leküzdése után a magyar gazdaság az Európai Unió egyik legnagyobb növekedését tudta felmutatni.
Ma már nem válságkezeléssel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként tudunk komolyabban előrelépni, az utóbbi években jelentkező egyre jelentősebb munkaerőigényt kielégíteni. Máshogy kell dolgoznia a cégeknek, újításokra, hatékonyabb működésre, innovációra és a technológia fejlesztésére, váltására ösztönzi őket a magyar kormány – fejtette ki az államtitkár.
Meglátása szerint az új technológiák bevezetése a munkaerőpiac átalakulásához vezet, megjelenik az automatizáció, a robotika, de ez félelmet is kelt a dolgozókban, hogy megmaradnak-e a munkahelyeik. Egyes felmérések szerint a foglalkoztatottak 60 százalékánál és az általuk végzett tevékenység 30 százalékában automatizálható a munka, a cégek ennek ellenére többségükben nem terveznek elbocsátásokat.
Rámutatott: a robotizációval az iparban a monoton tevékenységekben lehet helyettesíteni az embert, de például az egészségügy, a szociális munka és az oktatás területén nem lehet automatizálni az emberi tevékenységet. A robotok, az új technológiák részben valóban „elveszik” az ember munkáját, de új munkakörök is létrejönnek, például a robotok előállítására, programozására. Magyarországon ugyanakkor még óriási növekedési lehetőségek vannak az élelmiszeriparban vagy a vízzel kapcsolatos technológiák területén – jelezte Cseresnyés Péter.
A Magyar Befektetési Ügynökséggel (HIPA) közösen szervezett fórumon Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi nagyvállalat egyre inkább számít a kelet-európai, ezen belül is a magyarországi beszállítókra. Az április elején kivált és ma már Tungsram néven működő egykori GE-egységek számítanak a legnagyobb beszállítónak.
A GE magyarországi termelésének 99,9 százalékát exportálja, évente több milliárd dollárt költ vásárlásokra, de ennek egyelőre csak a töredékéből részesülnek a kelet- és közép-európai beszállítók.
A vállalat nemcsak lámpagyártással, hanem repülőgépmotorok és alkatrészeik, erőművi technológiák, olaj- és gázipari, illetve egészségügyi termékek gyártásával foglalkozik. A paksi atomerőmű bővítéséhez 810 millió eurós közbeszerzési tendert nyert a cég erőművi berendezésekre, Lengyelországban pedig egymilliárd eurós tenderrel szenes erőmű megvalósításába kezd, és mindkettő esetében magyar beszállítókra is számítanak.
Jörg Bauer, a Tungsram Group elnök-vezérigazgatója elmondta: a jelenleg Magyarországon több mint 4000 munkavállalót foglalkoztató cég a GE legnagyobb közép-európai beszállítójának számít. A Tungsramnak ugyanakkor több mint 500 magyar alapanyag- és csomagolóanyag-beszállítója van, több mint 700 magyar vállalkozástól pedig elsősorban szolgáltatásokat vásárol.