Gál Péter jelezte, Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, a világ termelésének egy, az Európai Unióénak pedig másfél-két százalékát adja.
– Ezért nem reális cél, hogy minden nyugat-európai áruház polcain ott legyen nyolc karton magyar bor. Arra vállalkozhatunk, hogy kitöltsük a piaci réseket – magyarázta a helyettes államtitkár. A magyar bor legfontosabb piaca Magyarország, de természetesen a külföldiektől sem lehet eltekinteni. Gál Péter ennek kapcsán megemlítette az Egyesült Királyságot, Németországot és a skandináv országokat, ahol jelentősen emelkedett a magyar bor értékesítése. Kitért arra is, hogy a hazai borok exportátlagára jelentősen elmarad a világátlagtól: míg utóbbi 2013-ban 2,62 euró volt literenként, a magyar boroké egy euró körül alakult. Ez azt mutatja, hogy a hazai borászatoknak sokat kell tenniük azért, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő.
Gál Péter beszélt az eredetvédelemről is. Elmondta, vannak, akik soknak tartják a 22 magyar borvidéket, de nem azok száma a fontos, hanem az, hogy jellegzetes termékük legyen. Jelenleg azonban a borfajták termékleírásainak nagy része azt mutatja, hogy az adott termelőközösség nem tudja eldönteni, hova pozicionálja borait.
A helyettes államtitkár a távirati iroda tudósítása szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa együttműködésével még az idén elkészülhet a szőlészeti-borászati ágazati stratégia. A célok megvalósulását segíti, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre. Szintén érinti az ágazatot a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása. Ha a változtatásokat elfogadják, a bortermelők 90-95 százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből.