A szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseket követően, a munkavállalói oldal álláspontjának figyelembevételével kerülhet az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a munkaidővel kapcsolatos, a munka törvénykönyvét módosító javaslat.
Kósa Lajos a korábbi, az érdekképviseletek heves tiltakozását kiváltó javaslatot benyújtó fideszes képviselő tegnap az új indítvánnyal kapcsolatban azt hangsúlyozta, a legfontosabb változás a tervezetben, hogy az évi 250 órán túl legfeljebb 400 órában akkor rendelhet el túlórát a munkáltató, ha ezt a munkavállalókkal megfelelő megállapodásban rögzítik. Ha a foglalkoztatotti létszám 15 fő alatt van, akkor az üzemi megbízottal, ha ennél többen vannak, akkor az üzemi tanáccsal kell egyezségre jutni. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor mindez rögzíthető a kollektív szerződésben – fogalmazott a távirati iroda közlése szerint Kósa Lajos. Kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a munkavállalók mindössze 10-15 százalékát.
Kósa felidézte: egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie. Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül – tette hozzá Kósa.
A szakszervezetek továbbra sem tartják elfogadhatónak a javaslatot. Habár a végleges szöveget még nem látták a képviseletek, a tervezett 400 órás túlmunkakeretet 350 órában maximalizálnák. Továbbra is élesen bírálják a jelenlegi egyéves munkaidőkeret-meghatározás – munkaadói és munkavállalói megállapodás esetén – három évre emelésének lehetőségét. A képviseletek szerint ez lehetőséget ad akár arra is, hogy a túlmunkával csak háromévente számoljanak el a munkaadók a dolgozókkal, és ez a javaslat az uniós joggal sincs összhangban. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte, a kormány sem támogatja, hogy ne egy éven belül kelljen elszámolni a túlórapénzeket.