Az idén is széles füstöltáru-kínálattal várják a boltok és a hentesek húsvét előtt a vásárlókat. Az alacsony áron kínált, úgynevezett gyorssonkától a pármai sonkán keresztül a csúcsterméknek számító iberico sonkáig minden megtalálható a hazai palettán. A hagyományoknak megfelelően azonban a legtöbben a parasztsonkát keresik ilyenkor. A vásárlás során nem árt körültekintően választani a különböző füstölt áruk közül. A figyelmetlenség könnyen csalódáshoz vezethet, és csak a terített asztalnál derül ki, hogy a megvásárolt sonka minősége köszönőviszonyban sincs azzal, mint amit kívánatosnak tartanánk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) szerint a vásárlásnál minden esetben ellenőrizni kellene, hogy a sonka érzékszervi tulajdonságait tekintve megfelelő-e. Az állaga ne legyen túl kemény vagy beszáradt, és a termék ne legyen nyomás nélkül „levet engedő”. Nem szabad megfeledkezni a lejárati dátum ellenőrzéséről sem. A levet engedő sonka legtöbbször a nem megfelelő pácolás eredménye, azonban ez jelezheti a hús nem megfelelő minőségét vagy romlási folyamatot is.
A választást segíthetjük azzal is, ha tudjuk, hogy a hagyományosan pácolt, érlelt, szárított sonka 10-20 százalékot veszít a súlyából főzés során. Ezzel szemben a gyorspácolt termékek súlyának akár 30-35 százalékát a páclé teszi ki.
A sonkák készítésére vonatkozó szabályokat a Magyar élelmiszerkönyv határozza meg. Eszerint parasztsonkának csak azt a terméket lehet nevezni, amely egész csontos, bőrös comb vagy lapocka száraz pácolásával készül. A parasztsonka akár hat hónapig is eltartható. A hagyományosan érlelt nyers, darabolt sonka szárazon pácolt bőrös vagy anélküli combizom, lapocka, tarja vagy karaj. Ez a termék egy hónapig tartható el. A gyorspácolt nyers sonkát konyhasót és nitritet tartalmazó páclével fecskendezik be. Több napig fedőpácban érlelik, majd hideg vagy meleg füsttel több napon, több órán keresztül füstölik. Ez a termék egy hónapig tartható el.
Az eljárásbeli különbségek nyilvánvalóan az árban is megmutatkoznak. Az olcsó, ám rosszabb minőségű gyorspácolt sonka kilójához már akár 800 forintért is hozzájuthatunk, míg a hagyományosan érlelt parasztsonka kilónkénti ára meghaladhatja a háromezer forintot is. A címkén egyébként kötelező feltüntetni, hogy milyen eljárással készült a termék, nyers vagy főtt, emellett utalni kell a pácolás módjára is. A nyers sonkák esetén azt is jelezni kell, hogy a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó.
A Nébih szakemberei figyelmeztettek arra is, hogy az üzleteken kívül csak legálisan működő piacon, illetve helyi termelői piacon vásároljunk. Hűtést igénylő terméket pedig csak olyan árustól vegyünk, ahol biztosított a húsáru hűtése.
A hatóság a korábbi évek gyakorlatát követve március 1–28. között az idén is kiemelt ellenőrzést indított a tavaszi szezonális élelmiszerek piacán. Az ellenőrök a hónap végéig az egész ország területén vizsgálódnak például a piacokon és a láncok üzleteiben. Kiemelt figyelmet szentelnek a pácolt, a füstölt nyers vagy főtt húskészítményeknek, kiváltképp a húsvéti ünnepek előtt keresett sonkának.
A Nébih tájékoztatása szerint tavaly csaknem 25 ezer hazai és külföldi élelmiszertételt vizsgáltak. Ebből összesen 455 esetben 20,3 tonnányi élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. Ebből a pácolt, füstölt nyers, illetve főtt húskészítmény csupán 184 kilogrammot tett ki. Vagyis az ellenőrzött tételek kevesebb mint egy százaléka volt kifogásolt. A legtöbb probléma a termékek szavatossági idejével volt, emellett jelölési hiba és ismeretlen eredet miatt is bírságolt a hatóság.
Olcsóbb lett a tojás
Alacsony áron szerezhetjük be az idén az ünnepi bevásárlás egyik legfontosabb tételét, az Európai Unióban kialakult túltermelés miatt ugyanis gyakorlatilag padlón vannak a tojásárak. Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: a húsvéti időszakban hagyományosan megnő a kereslet a tojás iránt, az évben a karácsony után ez a legforgalmasabb időszak ebből a szempontból. Az árak az idén a tavalyihoz képest alacsonyabb szintre kerültek. A szakember szerint ez arra ösztönözheti a vásárlókat, hogy a jobb minőségű és normál méretű tojások közül válogassanak. Bár az áruházak többsége a kisebb, olcsóbb tojással próbálja becsalogatni a vevőket, a szakember szerint jobban járunk, ha a nagyobb, M-es vagy L-es tyúktojást választjuk. A kicsivel az a probléma, hogy egy darabra vetítve valóban olcsóbb, de ha mérlegre tesszük a két kategóriát, a súly alapján a normál méretű tojás ára lesz kedvezőbb. Az Európai Unió 28 tagállamából 26-ban egyébként ezt a más néven jércetojásnak nevezett terméket csak ipari célokra használják fel, tojáspor vagy -lé készül belőle. Végh László szerint megtévesztő lehet az S-M méret keverékeként árult tojás, itt nem ritka, hogy egy 30 darabos tálcán csupán 1-2 normál méretű tojást találunk, a többi viszont kicsi. A szakember szerint a boltokban érdemes a védjeggyel ellátott dobozos vagy tálcás tojást keresni, itt ugyanis a minőség és a frissesség is garantált. Ilyen például a Baromfi Terméktanács által bevezetett koronás tojás védjegy is. A védjegyet azon termelők pecsételhetik a tojásra, akik vállalják, hogy a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl annak a szigorú követelményrendszernek is megfelelnek, amit a védjegy szabályzata a tyúkok tartására, takarmányozására és az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan előír.