A sütőipar után a fagylaltok piacát vették célba az ügyeskedő vállalkozások. Az elmúlt néhány évben gyakorlatilag ellepték az országot a többségében albán kötődésű fagylaltozók. Bár ezekben az egységekben valóban emberes adagokat mérnek a tölcsérekbe, a minőség általában hagy némi kívánnivalót maga után. Ezek a vállalkozások a mennyiséggel csalogatják magukhoz a vásárlókat, a fagylalt minőségére azonban nem áldoznak túl sokat. Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének ügyvezetője lapunknak elmondta: bár való igaz, hogy a legtöbb ilyen helynek van albán kötődése, a jelenség ma már nem kapcsolható egyetlen nemzetiséghez. – Vannak köztük macedónok, horvátok, és sajnos elég sok magyar cég is próbálja ezt az üzleti modellt követni – emelte ki a szakember.
A trükk alapja, hogy az értékes összetevők helyett mesterséges alapanyagokkal és nagy adag térfogatnövelővel készítik a termékeket. A gyümölcsfagylaltok például gyakran egyetlen dekányi valódi gyümölcsöt sem tartalmaznak, helyette aromákkal és színezékekkel érik el a kívánt hatást a gyártók. Hasonló a helyzet a tejes alapú termékeknél is, tejszín helyett növényi zsiradékot használnak, a receptúra alapja pedig minden esetben a habosító. A levegőt megkötő anyagokkal érik el a vállalkozók, hogy adott mennyiségű összetevőből minél több gombóc fagylaltot tudjanak eladni.
Bár a nagy melegben felüdülést kereső vásárló első látásra nem biztos, hogy el tud igazodni a különböző fagylaltozók kínálata között, Selmeczi László szerint vannak árulkodó jelei annak, hogy albán modell alapján dolgozó vállalkozásról van-e szó. Ha nagyon élénk a fagylalt színe, biztosak lehetünk abban, hogy rengeteg színezékkel készült, ha pedig halvány, pasztellárnyalatokban pompázik a kínálat, annak minden bizonnyal a töménytelen mennyiségű térfogatnövelő lehet az oka. Érdemes gyanakodni akkor is, ha a pultban szinte tobzódnak a szebbnél szebb díszítéssel ellátott fagylaltos tégelyek, a tölcsérbe azonban csak egyszínű gombóc kerül.
– Manapság nagyon népszerűek a több ízből álló, rétegelt termékek. A szóban forgó helyeken azonban nem szívesen alkalmazzák ezt az eljárást, csupán a tégely felső rétegét locsolják meg egy kis öntettel, a fagylalt azonban homogén – jegyezte meg az ipartestület ügyvezetője. Ennek is megvan az oka. Az albán kötődésű vállalkozások ugyanis nem csak az összetevőkkel spórolnak. A fagylaltokat gyakran visszafagyasztják – ami egyébként szigorúan tilos –, a rétegelt áruval ezt nem lehet megtenni, hiszen ha a különböző ízek összeolvadnak, már nem mutat jól a tégely a pultban. Az ár ma már nem jelent támpontot: az elmúlt években ezek a cégek a szokásosnál jóval olcsóbban kínált áruval szereztek népszerűséget a vásárlók körében, ma már azonban nem olyan szembetűnő a különbség a jó minőségű, de kisebb gombócot kínáló helyek és az albán fagylaltozók árai között.
Annak érdekében, hogy – nemzetiségtől függetlenül – kiszűrjék a piacról a tisztességtelen vállalkozásokat, a szakma az előírások szigorítását kezdeményezte. Az irányelvet már készíti az ipartestületen belül alakult fagylalt-munkabizottság, a részletekről folyamatosan egyeztetnek a Földművelésügyi Minisztériummal. – A cél, hogy meghatározzuk azokat a minőségi elvárásokat, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy fagylaltot fagylaltként lehessen árulni – hívta fel a figyelmet Selmeczi László.
A módosítástól a szaktárca sem zárkózik el. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte, ha a cukrász-ipartestület indokoltnak és megvalósíthatónak látja, hogy az élelmiszerkönyvben meghatározzák a szárazanyag-, tej-, tejszín-, vaj- és gyümölcstartalomra, valamint térfogatra vonatkozó szabályokat, a tárca támogatni fogja a kezdeményezést.