Jelentősen növelné az építőipari szakmák gyakorlati oktatásának eredményességét, ha a munkahelyi gyakorlat a szakképzés mindhárom évfolyamát lefedő tanműhelyi képzéssel egészülne ki – közölte lapunkkal az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely szerint ezt koncentráltan, regionális gyakorlati képzőközpontokban kellene megvalósítani.
A szakszövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is megküldött javaslata értelmében egy-egy képzőközpont több szakiskola tanulóinak gyakorlati oktatását tudná ellátni, ami jobb eszköz- és forráskihasználtságot, valamint az oktatók folyamatos óraellátottságát is biztosítaná. Az ÉVOSZ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a képzőközpontokat egységes elvek alapján, állami, kamarai és szakmai szervezetek közös irányításával kellene kialakítani. Úgy tudjuk, rövidesen a kormány napirendjére kerülő szakképzési törvény módosítása tartalmazza majd a szakszövetség régóta szorgalmazott javaslatát.
Az ÉVOSZ jelezte, hogy a tanműhelygyakorlatok koncentrálásával kevesebb oktatóra lenne szükség, ám a megfelelő szakmai felkészültségű és kvalitású gyakorlati pedagógusok végre magasabb, az ágazatban elfogadott bérezést kaphatnának. Az építőipari gyakorlati szakképzés intézményrendszere jelenleg rendkívül szétaprózódott. Mintegy kilencven helyen folyik gyakorlati képzés, de a tanulók száma az építőipari szakmákban országosan nem éri el a tízezer főt. Sok iskolában nem tudnak évente új tanulócsoportot indítani. Az ÉVOSZ szerint a szakiskolai gyakorlati oktatás jelenleg pazarló és alacsony színvonalú.
– A néhány éve bevezetett duális képzés számos kedvező hatást mutat, azonban az építőipari szakmák esetében nem biztosítható, hogy a tanuló egy vállalkozásnál teljes körű gyakorlati képzésben részesüljön. A segédmunkások számának robbanásszerű megnövekedése gyors képzési beavatkozást sürget – közölte az ÉVOSZ. Az építőiparban a munkavégzés a telephelyektől távol, változó helyszíneken történik, ráadásul a néhány fős vállalkozások többsége egy-egy feladat ellátására specializálódik, így ott nincs mód rá, hogy a tanuló szakmája minden részterületével találkozzon.
Éppen ezért a nyugat-európai duális képzési rendszerekben mindenütt megtalálhatók az üzemek feletti gyakorlati képzőközpontok – a tanulók elméleti képzését a szakiskola, gyakorlati oktatásukat a vállalkozás és az oktatási központ együtt biztosítják. Mint korábban megírtuk, a több mint kilencvenezer építőipari vállalkozás közül mindössze másfél ezer alkalmaz tanulószerződéses fiatalt, de ezek többsége is csak egy-három főt.