Magyarországon egyedülálló technológiával üzemelő kis méretű, vagyis törpe vízerőmű kezdte meg a működését tegnap Szentgotthárdnál a Rábán. Az archimédeszi csigákkal működő egység áramtermelési képességein túl a turisztikai vonzerejében is bízik a városvezetés.
A 310 kilowatt (kW) villamos teljesítőképességű vízerőmű a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata szerint a kötelező átvételi rendszerbe (KÁT) termelhet, vagyis garantáltan értékesítheti az áramot az országos hálózatba a következő 25 évben. Ezalatt több mint 30 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát kell termelnie, vagyis évente legalább 1225 MWh-t, 100-150 háztartás fogyasztását fedezve.
A fejlesztés 380 millió forintos költségéből 190 milliót állt az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig magántőkéből és hitelekből teremtette elő a beruházó Carpathia Vízerőmű Kft. A támogatás mértéke tükrözi: nem feltétlenül bomba üzlet hazánkban vízerőművet építeni. A hasonló beruházások gazdaságosságáról Papp András, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a Magyar Időket.
– A kisméretű vízerőművek telepíthetőségét tekintve Magyarország helyzete nem túl jó, hiszen egy ilyen egység teljesítőképessége annál jobb, minél nagyobb esési energiával érkezik a víz. Ezért a kívánt mértékű esést mesterségesen, például üzemvízcsatorna vagy duzzasztó segítségével kell kialakítani. Mindez komoly költségeket és vízügyi engedélyezési eljárásokat von maga után, egyfelől ez állhat annak a hátterében, hogy hazánkban alacsony az ilyen berendezések száma – fejtette ki Papp András, majd szót ejtett a másik okról is.
– Ha figyelembe vesszük a megújuló forrásokból származó villamos energia átvételi árait és a létesítés költségét, kiderül, hogy a vízerőmű megtérülése nagyon hosszú idő, több mint húsz év. Reális lehetőség viszont a meglévő vízerőmű felújítása. Ilyenkor csak a termelőberendezéseket – a turbinákat és a technológiát – cserélik ki, de az egyéb közművek, betonműtárgyak kiépítése már korábban megtörtént. Az Alteo felsődobszai létesítménye is ilyen rekonstrukción esett át, amelynek költsége nagyjából feleannyi volt, mint egy teljesen új építésének, teljes infrastruktúrával. Így már értelmezhető megtérülési rátával lehet számolni.
Mindemellett a környezet megóvása is költséges fejlesztéseket igényel.
– Minden beruházásnál, így az energetikai jellegűeknél is az egyik legfontosabb szempont a környezettudatosság és a fenntarthatóság. Még a száz százalékban megújuló forrásokból termelő erőművek esetében is figyelembe kell venni például a duzzasztómű lehetséges környezeti hatásait – szögezte le Papp András.
A szentgotthárdi erőművel együtt az energiahivatal adatai szerint jelenleg összesen húsz vízerőmű termel a KÁT-ban. Ezek közül 18 darab 5 MW alatti kapacitású, többségük a Rábán, a Bodrogon és a Hernádon helyezkedik el.
Két nagy egység a Tiszán található: a kiskörei 28, a tiszalöki pedig 12,9 MW teljesítményű. A KPMG nemzetközi elemző cég korábbi számításai szerint évente 8 terawattóra áramot lehetne előállítani hazánkban vízerőművekkel minden lehetőséget kihasználva. A nehézkes megtérülés miatt azonban nem várható ugrásszerű fejlődés e téren, és a vízerőművek továbbra is legfeljebb egy százalékban veszik ki a részüket az országos termelésből.