Közvetett módon hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság csökkenéséhez 2010 és 2016 között, hogy jelentősen nőtt a magyarországi lakosság gazdasági aktivitása, ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság – olvasható az Állami Számvevőszék tegnap közzétett, 2006 és 2016 közötti időszakra vonatkozó elemzésében.
A jelentés megállapítja, hogy miközben 2006 és 2016 között 7,72 millió főről 7,5 millió főre csökkent a 15 és 74 év közötti, a munkaerőpiac szempontjából vizsgálandó korcsoport, addig a gazdaságilag aktívak – a foglalkoztatottak vagy az aktív álláskeresők – száma nyolc százalékkal emelkedett, 4,25 millióról 4,59 millió főre. Utóbbi 2006 és 2016 között 10,7 százalékkal nőtt, a munkanélküliek aránya pedig 26,3 százalékkal csökkent.
Ezzel párhuzamosan 15,8 százalékkal érséklődött a gazdaságilag inaktívak, tehát a nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, valamint az eltartottak száma.
A jelentés szerint az adatokból az következik, hogy számos kormányzati intézkedés járult hozzá az aktivitás növeléséhez. Idetartozik többek közt a nyugdíjkorhatár emelkedése, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének és rehabilitációjának átalakítása, az aktív korúak jövedelempótló ellátásainak szigorítása, továbbá a kötelező iskolába járás korhatárának csökkentése.
Közvetett hatásként jelentkezik a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkaképes korú lakosság kedvezőbb iskolai végzettség szerinti összetétele az aktívak körében, valamint 2013-tól kezdve a javuló foglalkoztatási helyzet.
Az aktivitási szint emelkedése közvetetten hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság csökkenéséhez is – ismertette a számvevőszék.
Az államadósság-mutató javulása a legnagyobb mértékben a GDP növekedésének volt köszönhető. Ugyanakkor a gazdasági aktivitás növekedése bővítette a munkaerőforrást, így hozzájárult a foglalkoztatottság növeléséhez és ezen keresztül a gazdaság bővüléséhez, köszönhetően a több dolgozó után befolyó, így magasabb járulékoknak.
Ezzel egyidejűleg a növekvő gazdasági aktivitás és foglalkoztatás következtében mérséklődtek az inaktívaknak és a munkanélkülieknek fizetett szociális transzferek is, amelyek az államháztartás kiadásainál jelentettek megtakarítást, azaz lehetőséget az államháztartási hiány mérséklésére, ami szintén kedvezően hatott az államadósság alakulására is.