Több mint 90 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta Budapesten, ezzel a foglalkoztatási ráta a 15–64 éves korosztályban elérte a 69,2 százalékot a fővárosban. A növekedésben fontos szerepe volt a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mivel országszerte a szektor 73 százalékban járul hozzá a foglalkoztatottsághoz.
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke kérdésünkre arról beszélt: a foglalkoztatási ráta bővüléséhez hozzájárult a munkahelyvédelmi akció. A könnyítés segítségével 900 ezer ember dolgozik hazánkban, aki után a munkaadó jelentős járulékkedvezményeket igényelhet. Ennek köszönhetően csökkent az inaktív álláskeresők aránya is, akik elsősorban a nyugdíj előtt álló korcsoportból kerültek ki.
Kiemelte: az Eurostat adatai szerint Magyarország 2015-ben felülmúlta a többi uniós tagállam foglalkoztatotti létszámát, ehhez pedig elsősorban a kkv-k járultak hozzá, ezért jobban kell figyelni a szektorra mint foglalkoztatóra.
Kiemelkedő a főváros munkaerőpiaci teljesítménye: tavaly közel 793 ezer munkavállaló dolgozott Budapesten, ami 92 ezer fős bővülést jelent 2010-hez képest. A statisztikák szerint minden ötödik magyar munkavállaló budapesti, és minden nyolcadik dolgozónak valamilyen kkv ad munkát.
– Bízom benne, hogy az uniós pénzek 60 százaléka a kormány ígéretének megfelelően valóban a hazai gazdaság fejlesztésére jut, kiemelten a magyar vállalkozásoknak – mondta a Magyar Időknek Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Kiemelte, hogy az élelmiszeriparban, az IT-szektorban, valamint számos más ágazatban hazai fejlesztések, startupok kellenek annak érdekében, hogy színesebb legyen a magyar gazdaság, növekedjenek az exportlehetőségek.
Elsődlegesen tehát azokat a hazai kkv-kat kellene támogatni, amelyek minden tevékenységüket belföldön végzik, ezzel olyan munkahelyeket teremtve, ahol szükséges a magasan képzett munkaerő. A közgazdász szerint ez hozzájárulna a magasabb bérekhez, megakadályozva az elvándorlást, amely egyre súlyosabb problémát okoz a gazdaság szempontjából.
Csath Magdolna hozzátette: nem elég azoknak a nagy nemzetközi cégeknek a beruházása, amelyek csak az „összeszerelési” egységüket hozzák ide, mert alacsony bért fizetnek, így nem járulnak hozzá a szakemberek, szakmunkások helyben maradásához.
– Kiugrási lehetőség előtt áll a hazai kkv-szektor, ezért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) segít abban, hogy az álláskeresők, valamint a vállalkozók egymásra találjanak – mondta a közelmúltban Kiss Zoltán, a BKIK elnöke.
Ennek érdekében a kamara és Budapest Főváros Kormányhivatala közösen állásbörzét rendez május 25–26-án, ahova az álláskeresők mellett cégvezetőket, HR-tanácsadókat is várnak. Az elnök emlékeztetett: tavaly több mint ezer vállalkozás képviseltette magát a börzén, amelyek ötezer álláshelyet ajánlottak.
Nemcsak a kkv-k, de a nagyvállalatok is képviseltethetik magukat. Tavaly közel tízezer munkakereső jelentkezett. Éves átlagban a fővárosban 42 ezer regisztrált álláskeresőt tartanak számon.
György István kormánymegbízott a munkanélküliek megoszlásával kapcsolatban elmondta, hogy legtöbben a 25 és 50 közötti korosztályból regisztráltak, de az ötven felettiek száma is jelentős. A tapasztalatok szerint Budapesten a fiatal, 25 év alatti munkanélküliek száma a legalacsonyabb.
A fővárosi kerületekben rendszeresen szerveznek állásbörzéket elsősorban a kkv-szektornak, a kormányhivatalok országosan 1,5 milliárd forint hazai és uniós pénzt költhetnek ilyen lehetőségekre. György István hozzátette, az induló vállalkozások vissza nem térítendő támogatást, valamint járulékkedvezményeket is igénybe vehetnek.
