A Közgép kikötői közbeszerzési ügyének érintettjei a napokban kapták meg a Fővárosi Törvényszék június végi másodfokú ítéletét – értesült lapunk. Bár a döntés jogerős, az eljárás mégsem jutott még nyugvópontra. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis azt vizsgálja, hogy rendkívüli jogorvoslatot kezdeményez, az eset így az igazságszolgáltatás legfelső fóruma, a Kúria előtt köthet ki.
– A döntőbizottság a törvényszék ítéletét tiszteletben tartja, de továbbra is az az álláspontja, hogy hamis adatszolgáltatás történt – közölték érdeklődésünkre a közbeszerzési szervezetnél. Hozzátették: az eset precedensértékű lehet.
Az álláspontok megértéséhez érdemes felidézni magát az ügyet. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tavaly év elején írt ki közbeszerzést a győr-gyönyűi kikötő infrastrukturális fejlesztésére. A vízügyi igazgatóság – sok más feltétel mellett – rögzítette, hogy csak azok a vállalkozások szállhatnak versenybe, amelyeknek van minimum négy vízi szállításra alkalmas eszközük, s ezek közül kettőnek legalább ötszáz négyzetméteres zárt fedélzettel kell rendelkeznie.
A pályázatra ajánlatot nyújtott be a Közgép Zrt. is, s – miként arra a mostani ítélet kitért – a cég úgy nyilatkozott, hogy a két, egyenként ötszáz négyzetméteres fedélzetű hajót egy szerb vállalkozás bocsátja a rendelkezésére. Utóbb e két jármű, a Szása II és a Szása III nevű komp miatt vette kezdetét a per.
A vízügyi igazgatóság két ízben hiánypótlást kért, rákérdezve a hajók pontos méreteire, jellemzőire is. A válaszokban az szerepelt, hogy a Szása II fedélzete 508, a Szása III-é pedig 572 négyzetméter nagyságú, vagyis a támasztott feltételnek megfelelnek.
A vízügyi igazgatóság azonban júniusban azt közölte a Közgéppel, hogy ajánlatát érvénytelennek tekinti, egyúttal hamis adatszolgáltatás miatt kizárja a közbeszerzésből. Az igazgatóság ugyanis beszerezte a szerb szakminisztériumtól a Szása II és a Szása III adatait, ezeket figyelembe véve számításokat végzett el, majd megállapította, hogy egyiknek 453, a másiknak 467 négyzetméter a zárt fedélzete. Vagyis mindkettő jóval kevesebb az előírt ötszáznál.
A Közgép nem hagyta annyiban az ügyet, s jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A testület azonban elutasította a cég beadványát, megállapítva, hogy hamis adatszolgáltatás történt. A társaság ezután bírósághoz fordult, ennek nyomán először 2015 decemberében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hirdetett ítéletet, majd idén június végén a Fővárosi Törvényszék. Az első fok kimondta, hogy a Szása II nevű komp sem teljesítette a feltételeket, így a Közgép ajánlata nem volt érvényes, de az ítélet szerint a cég adatszolgáltatása nem volt hamis.
Mindez azért lényeges, mert a törvény szerint az a gazdasági szereplő, amely hamisan ad meg információkat, három évig nem vehet részt közbeszerzésben. A másodfokú ítélet szintén úgy szólt, hogy a társaságnak nem kell számolnia a hamis adatszolgáltatás igen súlyos jogkövetkezményeivel.
A döntőbizottságnál azért latolgatják, hogy a Kúriához fordulnak, mert szerintük a jogvita túlmutat magán az ügyön. A jogi eljárás középpontjában a közbeszerzési testület jogértelmezése szerint immár nem az adott fejlesztés, vagy valamely cég áll, hanem az: bárki jogkövetkezmények nélkül megteheti-e, hogy egy közbeszerzési eljárásban nem mond igazat. A kérdést a döntőbizottságnál igen komoly súlyúnak vélik. Úgy látják, gyakorlati problémák sokasága származhat egy megengedő bírói döntésből. A témakör – a közbeszerzési szervezet szerint – ezért tartozhat az igazságszolgáltatás legfelső fórumára.