Kisebbfajta forradalom zajlik napjainkban a megfigyelő-felfedező csillagászati és asztrofizikai kutatásokban: jelentősen növekszik az új, korábban ismeretlen jelenségek és folyamatok felfedezési üteme. Ezek általában csak átmenetileg megfigyelhető, azaz tranziens jelenségek. Ebbe a munkába kapcsolódik be az a magyar csillagász-asztrofizikus csapat – tájékoztatott az MTA.hu –, amelyik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázaton szerepelt sikerrel.
Az égboltot kémleli a piszkéstetői Schmidt-teleszkóp
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem által alkotott konzorcium 687 millió forint támogatást nyert. Ebből a pénzből új, automata üzemű robottávcsőrendszert fejlesztenek: a különleges távcsövekkel olyan ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása a cél, amelyek a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek. Ilyenek lehetnek például a nagy energiájú csillagrobbanások (szupernóvák), a gamma-kitörések, az összeolvadó neutroncsillagok vagy fekete lyukak és más, hasonlóan extrém folyamatok. A projekt részeként két, egyenként nyolcvan centiméter tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek a piszkéstetői, illetve a bajai obszervatóriumba. A két eszközt folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel.
Az újonnan fejlesztett nyolcvan centiméteres távcsövek a Kárpát-medencében a legjobb eszközök közé tartoznak majd, de mit érnek világszinten? „A kitűzött kutatási programhoz abszolút megfelelnek, de természetesen a világ legnagyobb távcsöveivel nem vehetik fel a versenyt. Viszont azokkal nem is lehetne száz százalékban tranziens objektumokat kutatni” – tájékoztatott Sárneczky Krisztián, az akadémiai központ munkatársa, akitől megtudtuk, Bajára és Piszkéstetőre két tökéletesen egyforma távcső kerül. Így könnyebb fejleszteni, szervizelni, az adataikat összehasonlítani. Az égi objektumok közül a fontosakat mindkét távcső észleli, a kevésbé fontosakat csak az egyik, illetve ha valahol borult az ég, a másik teleszkóp át tudja venni a teljes célpontlistát. A cél, hogy minél több, tudományos szempontból hasznos adatot gyűjtsenek, ezt a munkát a mérési programot önállóan meghatározó szoftverek is segítik. (Egy másik pályázati forrásból egyébként Szombathelyen is épül egy hasonló nyolcvan centiméteres távcső, így országos hálózat jön létre modern teleszkópokból.)
Kiss. L. László akadémikus tavaly decemberben arról beszélt, hogy folyamatosan csökken a magyar felfedezésű kisbolygók száma. Az egyik legsikeresebb kisbolygóvadászként ismert magyar csillagász, Sárneczky Krisztián szerint ennek az az oka, hogy a hazai távcsövekkel elérhető határfényességig a kisbolygók nagy részét felfedezték. Csak nagyobb távcsövekkel, vagy, ahogy tervezik, sokkal nagyobb látómezővel lehet labdába rúgni. Megkérdeztük, mi lesz a piszkéstetői, hatvan centiméteres átmérőjű Schmidt-távcső sorsa, amivel bő 12 éve a Vizi-kisbolygót is felfedezte Sárneczky Krisztián. A csillagász szerint ez az eszköz egy új kamerát kap, amivel meghétszerezik a látómezejét, így ismét eséllyel kutathatnak újabb kisbolygók után. A Schmidt-távcső marad a helyén, az új, nyolcvan centiméteres távcső egy másik kupolában, a már elavult ötven centiméteres távcsövük helyére kerül. A tervek szerint a mérőrendszer teljes egészében 2018 végére készül el.
