A választópolgárok az Orbán Viktor kormányfő által a tegnapi rendkívüli Kormányinfón tanúsított higgadt és hozzáértő politizálási és vezetési stílust támogatják. A parlamentben bemutatott ellenzéki magatartás után készített közvélemény-kutatásokból kiderült: a magyar választók kétharmada elutasítja a botránypolitizálási eszköztár alkalmazását – adott gyorselemzést lapunknak Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.
Mint kifejtette, a miniszterelnök nyugodt erő politikája egyrészt éles kontrasztot állít fel az ellenzéki és kormánypárti erők között, másrészt a szimpatizánsi kör növelését is szolgálhatja hosszú távon.
– Beszédes és szimbolikus, hogy a 2010 óta hivatalban lévő vezető bentről kifelé haladva jelölte meg a legfontosabb témákat: a magyar gazdaságpolitika kiszámítható fejlődésének tervét, a szuverenitás erősítését szolgáló külpolitikai irányváltást és az európai parlamenti (EP-) választásokat.
Utóbbi esetében a legfontosabb kormányzati cél továbbra is az, hogy a közösségi intézményekben meglévő bevándorláspárti politikai többség ne tudja átmenteni a hatalmát az EP-választások utáni időszakra – sorolta a politológus.
Szavai szerint a lengyel–olasz belügyminiszteri és politikai csúcstalálkozó emiatt kapott nagy szerepet tegnap, az ugyanis bizonyítéka a nemzetállamokra és a szuverenitás megőrzésére alapozó, kereszténydemokratikus politikai fordulatot hirdető magyar álláspont alkalmazhatóságára a nemzetközi politikai térben.
– Orbán Viktor sajtótájékoztatóján szakpolitikai vagy alkotmányos kérdésekben újdonságnak számító bejelentést nem hallhattunk. Emellett több kritikus kérdésben, mint például Mészáros Lőrinc meggazdagodása, a közvélemény nem kapott érdemi választ – válaszolta lapunk kérdésére Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.
Szavai szerint több, a kormány népszerűségvesztését is okozható ügy – mint a túlóratörvény utóhatásai – miatt is fontos volt a kormányfő rendhagyó szereplése. – Hamarosan kezdődik az EP-kampány, s Orbán Viktor beszédével ismét megpróbálta visszaterelni a politikai közbeszédet a migrációs körbe, valamint Brüsszel és Magyarország konfliktusába.
A miniszterelnök célja, hogy a politikai küzdelmet a civilizációs küzdelmek szintjére emelje, ahol nem az a tét, hogy hány órát túlóráznak a munkavállalók, hanem hogy fennmarad-e a hagyományos európai kultúra és a kereszténység – fejtette ki Krekó Péter.
Hozzátette: a kormány korábban sikeresen alkalmazta ezt a stratégiát, és egyébként is kérdés, hogy fennmarad-e a tüntetések lendülete és a kabinettel szembeni ellenállás. Megjegyezte: az ellenzéki média több sajtóorgánummal képviseltette magát, mint a korábbi Kormányinfókon, ám így is több ellenzéki laptól megtagadták a részvételt.