Idén augusztus 16. és 23. között tizennegyedik alkalommal nyaraltat csángó magyar gyermekeket Budapesten a Kovász Egyesület. Petrovics Sándor, a szervezet vezetője civilben autóvillamossági műszerészként keresi a kenyerét, míg szabadidejében a közt szolgálja határon innen és túl.
– Befogadó családok jelentkezését várjuk, a helyi újságban és az interneten adunk majd fel hirdetést. Remélhetőleg sokan csatlakoznak a kezdeményezéshez, és most is megnyitják otthonukat, szívüket az ezer kilométerről, Moldvából érkező gyermekek előtt. A befogadó családok jellemzően a XVI. és a szomszédos kerületekből jelentkeznek, de előfordul, hogy Budáról érkezik hozzánk felajánlás – mondja el Petrovics Sándor.
Az egyhetes kiránduláson olyan csángó gyermekek, fiatalok vehetnek részt, akik otthon magánúton vagy iskolai keretek között tanulják a magyar nyelvet. Ők jelentős áldozatot hoznak azért, hogy őseik nyelvét továbbvigyék. Közülük választják ki azt a negyven gyermeket, akik jól teljesítenek és a szüleiktől engedélyt kapnak a magyarországi kirándulásra.
A fiatalok személyére moldvai tanárok tesznek javaslatot, a legfiatalabb jutalmazottak 6-7 évesek, de előfordul, hogy akár 16 éves tinédzserek is csatlakoznak a csoporthoz. Sokan először vesznek majd részt a kiránduláson, de akad, aki már háromszor is eljöhetett Magyarországra. A csángó gyermekek olyan településekről érkeznek, mint Csíkfalu, Külsőrekecsin, Diószeg, Bogdánfalva, Trunk vagy Frumósza.
– A negyven gyermek busszal utazik Moldvából, rendre délután érkeznek a XVI. kerületbe. Az egy hét alatt nagyon sok, főként budapesti programot szervezünk a vendégeinknek, de kirándulunk Esztergomba is. Budapesten elmegyünk a megújult Margitszigetre, a Gellért-hegyi sziklatemplomba, és dunai hajózás is szerepel a programban. Többször ellátogattunk már a Parlamentbe, ahol találkoztunk országgyűlési képviselőnkkel, Szatmáry Kristóffal. A Szent István-bazilikában a gyerekek tisztelegnek és imádkoznak a Szent Jobb előtt, és mindig fellépcsőzünk a 96 méter magas toronyba is, valamint részt vesznek az augusztus 20-i szentmisén és a körmeneten. A gyermekek népviseletbe öltöznek, és mindig nagy sikert aratnak – idézi fel az eddigi tapasztalatokat az egyesület vezetője.
Emellett helyben, a XVI. kerületi Szent Mihály-templomban csángó estet tartanak, ahol vendégeik szintén népviseletbe öltöznek. A rendezvény vacsora után csángó táncházzá alakul. Amikor az egyhetes magyarországi kirándulás végén elköszönnek a gyerekektől, akkor Petrovics Sándor szavai szerint szem nem marad szárazon, mindenki megkönnyezi a búcsút. A közös programok során barátságok szövődnek, a moldvai diákok és vendéglátóik közül sokan leveleznek egymással.
Ami a tapasztalatokat illeti, a kiránduláson részt vevő gyermekek egy hét után már jobban beszélnek magyarul. Sok olyan szóval, kifejezéssel találkoznak a gyakorlatban, amit még nem ismernek. Így a befogadó családoknak komoly a felelősségük abban, hogy szépen beszéljenek, meg kell válogatniuk a szavaikat. A kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három olyan korábbi kirándulásukon részt vevő fiatal is van, aki a Bethlen Gábor Alap támogatásával Magyarországon tanul vagy tanult.
– Nagy kérdés mostanában, hogy kinyissuk-e a határokat és kit engedjünk be az országba. Úgy gondolom, hogy a határon túlról érkező testvéreink, így mások mellett a moldvai csángó magyarok előtt kell szélesre tárni az ország kapuját. Nekünk ebből a szempontból kell befogadónak lenni, és azok is vagyunk – teszi hozzá az egyesület vezetője.
Végül Petrovics Sándor kitér arra is, hogy a program finanszírozása minden második évben nehezebb, mert a helyi önkormányzat csak kétévente tud segíteni fő támogatóként. Most éppen az az év jön, amikor máshonnan kell támogatást szerezniük. Idén eddig a kerület román kisebbségi önkormányzata és a XII. kerületi örmény kisebbségi önkormányzat ajánlotta fel támogatását, de további segítséget is szívesen fogadnak.
Amellett, hogy a 21 éve alakult Kovász Egyesület csángó gyermekeket táboroztat Magyarországon, korábban helyben a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola megalapítását segítette, ezért is jött létre. Emellett a Szent Mihály-templom előtti téren szobrot állítottak a Hittel a Nemzetért Alapítvánnyal karöltve 2009 őszén Mindszenty József bíborosnak.
Előzőleg az egyesület irodalmi csoportja járta az országot, külföldre is ellátogatott és a bíboros életrajzát és tanítását bemutató előadással gyűjtött a szoborra. A költségek felét a kerületi önkormányzat állta. Emellett 12 esztendővel ezelőtt szintén a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolában domborművet avattak Wass Albertnek, azóta minden évben megemlékeznek róla. Tiszteletére a Kovász Egyesület, a Hittel a Nemzetért Alapítvány és a Rákosszentmihályért Kulturális Egyesület díjat is alapított, amit minden évben átadnak.
Legutóbb Papp Lajos szívsebész, korábban például Sebő Ferenc népzenetudós is kapott elismerést.
Petrovics Sándor a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke is. A szervezet azért jött létre, hogy segítse az 1956-os mártír kerületben levő szülőházának felújítását, ahol kétéves koráig élt. Az ingatlant a Kovács Péter polgármester vezette helyi önkormányzat és az 1956-os Emlékbizottság anyagi támogatásával tavaly október 23-ra újították fel, és építettek egy föld alatti oktatási központot is.
Tóth Ilonka szülőházában eredeti bútorok és dokumentumok vannak, és a látogatók megnézhetik a koncepciós perről készült filmet is.