Paller Judit ismertette, hogy a migránsok ellátásában részt vevők felkészültsége megfelelő, és a befogadó intézmények eszközellátását, valamint a szükséges védőfelszereléseket biztosították. Hozzátette, eddig sem a betegeket ellátók, sem a szolgálatot teljesítő rendőrök körében nem történt fertőzés.
– A tisztiorvosi hivatal szeptember óta naponta kap jelentéseket arról, hogy az állami egészségügyi rendszert hányan veszik igénybe. Előfordul, hogy ez a szám tíz alatt van, de néha naponta 20-30 esetet is ellátnak. A legtöbb beteg a Csongrád megyei klinikára érkezik, amely jól bírja a terhelést – közölte a szakember. Mint mondta, az országban – a belépési pontokhoz közeli intézményekben – fertőző osztályokat jelöltek ki arra az esetre, ha nagyobb számú gyanús beteget kellene fogadni.
Az ellátórendszerbe került legtöbb személy Afganisztánból, Kamerunból, Pakisztánból és Szíriából érkezett. Paller Judit úgy fogalmazott: a magyar jogszabályok értelmében – nagyon helyesen – valamennyi gyermeket ellátás illeti meg. – El kell kezdeni beoltani azokat, akik itt maradnak és közösségbe kerülnek. Egyelőre rendelkezésre áll a megfelelő mennyiségű oltóanyag a gyermekek számára, de mindenképpen gondoskodni kell a vakcinák további készletezéséről – hívta fel a figyelmet a főorvos.
A migránsok ellátásában részt vevők felkészültek
Szlávik János, a budapesti Szent László kórház osztályvezető főorvosa a bizottság előtt hangsúlyozta: a migránsok egymásra, illetve a magyar lakosságra egyértelműen veszélyt jelentenek, és az, hogy itthon egyelőre kevés megbetegedés volt, csak a szerencsének tulajdonítható. Eddig négy bevándorlót kezeltek maláriával, az érintettek valamennyien meggyógyultak. A főorvos megjegyezte, a betegségtől itthon nem kell tartani, mivel emberről emberre nem terjed.
A szakember több olyan betegségről beszélt, amely a kiinduló országokban gyakorinak számít. Példaként említette a közel-keleti koronavírust, amely egyelőre gyógyíthatatlan légúti megbetegedés. – Irakban jelenleg kolerajárvány dúl, és Afganisztánban, Pakisztánban, valamint a közép-afrikai országban leprás megbetegedéseket tapasztalnak. A migránsok közt gyakori a rühesség és a tetvesség, és körükben jóval gyakoribbak az olyan szexuális úton terjedő betegségek, mint a Hepatits B, a Hepatitis C , továbbá az AIDS – sorolta a szakember, aki kérdésre elmondta: a jelenlegi jogszabályok szerint alig van olyan betegség, amely miatt járványügyi zárlatot kellene elrendelni.
A kormány részéről elhangzott, a karantén bevezetése a járványügyi veszélyt nem csökkentené, és jelenleg nincs olyan közegészségügyi, járványügyi helyzet, amely miatt a hatályos jogszabályokat felül kellene írni.
