Eddig nem vetődött fel, hogy etikai eljárást kezdeményezzen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Mohácsi László jobbikos képviselővel szemben – tájékoztatta lapunkat Pajna Zoltán, a testület elnöke. Mint megírtuk, a Debreceni Ítélőtábla által hozott jogerős ítélet szerint az ellenzéki párt által delegált képviselő személyiségi jogokat sértett, amikor a cigányság deportálásáról beszélt a megyei közgyűlésben. Mohácsi László közgyűlési felszólalásában, utalva a miniszterelnök szavaira, amelyek szerint a cigányok Európa rejtett erőforrásai, úgy fogalmazott: „akkor lehetne deportálni őket, hogy kibontakozhassanak”.
A közgyűlés fideszes frakcióvezetője akkor elhatárolódott a kijelentéstől. A jobbikos képviselőt egy roma asszony jelentette fel. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését és eltiltotta a politikust a további jogsértéstől, valamint arra kötelezte, hogy a hajdú-bihari megyei napilapban tizenöt napon belül, a saját költségén nyilatkozattal szolgáltasson elégtételt a felperesnek. Az új polgári törvénykönyv rendelkezései alapján Mohácsi Lászlónak százezer forint sérelemdíjat is meg kell fizetnie a felperesnek, de a perköltséget is a politikusnak kell állnia. A felperest képviselő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda ügyvédje, Amman Zsuzsanna az ítélet kihirdetése után azt nyilatkozta az MTI–nek: abban bízik, a jogerős ítélet visszatartó hatású lesz, és a jövőben a közszereplők, a politikusok, a döntéshozók tartózkodnak a személyiségi jogokat sértő megnyilvánulásoktól. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy helyi vagy országos, illetve megyei vezető politikusok a kettős beszéddel vagy a nyíltan uszító és gyűlöletkeltő megnyilvánulásaikkal erősítsék a társadalomban még mindig tapasztalható cigányellenességet.
– Mohácsi László nem tagja a Jobbiknak, és nem is volt soha, viszont a párt által delegált tagja a megyei önkormányzati frakciónknak – jelentette ki lapunknak Kulcsár Gergely. Az országgyűlési képviselő szerint a képviselőt nem kell szankcionálni, mert az eset után közleményben kért bocsánatot a félreérthető és rossz fogalmazásért, és ezzel az ügyet le is zárták – tette hozzá. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője pedig azt nyilatkozta lapunknak: ha volt túlzó vagy sértő kijelentés, azért nem szégyen bocsánatot kérni, de nem gondolja, hogy le kellene mondani egy ilyen, szerencsétlenül fogalmazott mondat miatt akár egy önkormányzati, akár fővárosi vagy országgyűlési képviselőnek. Hozzátette: ezek az ügyek csak arra jók, hogy a lényegről eltereljék a figyelmet.
A parlamentben hétfőn ismét elővette a Jobbik a cigánytematikát. – Tematikus napot tartunk a közbiztonságról – bocsátotta előre Staudt Gábor országgyűlési képviselő a plenáris ülés előtti sajtótájékoztatóján. Ez azt jelentette, hogy a házszabály által megengedett minden fórumon feltették a kérdést Kontrát Károly államtitkárnak, hogy mikor lesz rend Magyarországon. Mirkóczki Ádám napirend előtti felszólalásában így a közbiztonságot érintő kérdésekről beszélt. Az országgyűlési képviselő felsorolt több olyan súlyos bűncselekményt, amely az elmúlt időszakban történt. Mirkóczki szerint ahhoz, hogy élhetőbb legyen a magyar vidék, jobb közbiztonságra lenne szükség. Hozzátette azt is, hogy az általa felsorolt bűncselekmények szinte kizárólag a cigányság törvényen kívüli részének köszönhetők, amitől szerinte szenved cigány és nem cigány. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította a rasszista kijelentéseket, mert szerinte a politikus minden alap nélkül támadta az embereket, köztük a cigányokat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népszerűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja.