Előkelő helyen áll az uniós adóversenyben Magyarország: a társaságok és a polgárok is nagyon alacsony adót fizetnek idehaza. Az elmúlt évek eredményeinek elérésében fontos szerepet játszottak az adóváltoztatások.
Az Európai Unió a tapasztalatok szerint egy igen sajátosan működő gazdasági közösség: a szereplők, vagyis az egyes tagállamok egyszerre partnerei és versenytársai is egymásnak. A versengésre megannyi szempont és tényező lehetőséget ad, az egyik ilyen az adórendszer, az adóztatás. Az alacsony közterhek – sok egyéb feltétellel kiegészülve – vonzóvá tehetnek egy-egy tagországot a nemzetközi befektetők számára, az így létrejövő beruházások pedig komoly hasznot hajthatnak. Új munkahelyek, új megrendelések és fellendülő forgalom lehet a következménye annak, ha az EU valamely tagállama kisebb adókat alkalmaz, mint a közösség más szereplői. Magyarország az utóbbi években igen nagy lépéseket tett a közteherviselés átalakítása kapcsán, s bizonyos összevetésben előre is ugrott az uniós adóversenyben.
Könnyebb a társaságoknak
Igen lényeges, hogy január elseje óta Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa az Európai Unióban. A mértéke kilenc százalék, az adócsökkentő lépéssel nem kevesebb, mint 145 milliárd forint maradt a honi vállalkozói szféránál. Mindez azt is jelenti, hogy hazánk ebből a szempontból jelenleg a legversenyképesebb az Európai Unióban. Érdemes megjegyezni, hogy a kormányzat a kisebb gazdasági szereplőkre is gondolt, amikor – még korábban – két új vállalkozói adólehetőséget is kidolgozott. A kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata népszerűsége 2013 óta folyamatosan emelkedett idehaza, napjainkban már több mint 220 ezren követik a – főszabály szerint – havi ötvenezer forint adót kirovó szabályozást. A kisvállalati adóban, a kivában kevesebben találták meg eddig a számításukat, ezt a módszert 14 ezer vállalkozás alkalmazza.
Egykulcsos, családbarát szja
A magyar adórendszernek egy másik eleme is az EU élmezőnyében van: a személyi jövedelemadó (szja) jelenlegi, 15 százalékos kulcsa szintén nagyon alacsonynak számít, ennél kisebb ilyen közterhet csak elvétve találni Európa-szerte. Ennek kapcsán felidézhető, hogy Magyarországon 2010-ig olyan adórendszer működött, amely a jövedelmek eltitkolására és a segélyek igénylésére ösztönzött. A kormány 2010 után folyamatosan alakított a szabályokon, enyhített az elvonáson és emelte a kedvezmények mértékét. Mindezek nyomán a 2011 óta élő egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer és az ahhoz kapcsolódó gyermekkedvezmények óriási összeget hagytak a magyar társadalomnál. Az elmúlt hat esztendőben – vagyis 2011 és 2016 között – majdnem 3600 milliárd forint maradt így a polgároknál. Ebből a gyermekkedvezmények megközelítőleg 1300 milliárd forinttal segítették a családok boldogulását, a legfiatalabb generációk lehetőségeinek kiteljesítését. Egy ideje már az első házasságukat megkötő polgárok is adókedvezményre számíthatnak.
Eredmények
Fontos megállapítás, hogy a különféle adóintézkedések az elmúlt évek gazdasági eredményeiben is lényeges szerepet játszottak. Magyarország gazdasági helyzete egyre erősödik, amit jól példáz, hogy az államadósság csökken, az ország finanszírozása stabilabbá vált, miközben a költségvetési hiány évek óta a GDP három százaléka alatt van. Mindezt úgy értük el, hogy egyre több embernek van állása, emelkednek a fizetések és folyamatosan zsugorodik a feketegazdaság. A jövő évi költségvetés kialakításakor ezek után alappal tűzhette ki a kormányzat azt a célt, hogy mindenki léphessen egyet előre.
Csökkenő Elvonás mellett is nőtt az állam bevétele
Érdekes folyamatok zajlottak le az adóügyeknél az idei év első felében. Hat hónap leforgása alatt ugyanis az öt legnagyobb közteherből – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) – összesen 5505 milliárd forint folyt be az államkasszához. A hatalmas összeg még markánsabbnak tűnik, ha 2016 első felének értékeivel hasonlítjuk össze. Tavaly hat hónap alatt az együttes adóbevétel 5365 milliárd volt, tehát 140 milliárdos pluszt regisztráltak idén. A részletek kapcsán kiemelendő, hogy a legnagyobb többlet az szja-nál, valamint a társadalombiztosítást megillető összegeknél, így a járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál jelentkezett. Ez azért különösen érdekes, mert az állam idén jelentősen csökkentette a közterhet. A vállalkozások által fizetendő adó január elsején a korábbi 27 százalékról 22 százalékra mérséklődött. – A kormány számítása nagyon is bevált – így kommentálta a féléves adatokat az adóhivatal vezetője. Tállai András ennek kapcsán felidézte a múlt évben megkötött, hat évre szóló bérmegállapodást. Tavaly a kormányzat, a munkaadók és a munkáltatók képviselői hosszú távú egyezséget kötöttek egymással, amelynek az volt a lényege, hogy az állam enyhít a vállalkozások adóterhein, ha a munkáltatók érdemben növelik a dolgozók fizetését. A minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett az év elején, ezért cserébe járt az öt százalékpontos tehercsökkentés. Jövőre újabb tehercsökkenés és újabb béremelés jön. – A megállapodásnak az volt a fő célja, hogy megszűnjön idehaza az alacsony bérek kora, a magyar fizetések közelebb kerüljenek a Nyugaton megszerezhető jövedelmekhez – fogalmazott Tállai András, majd hozzátette: a javadalmak hatalmas mértékben nőnek, egyre több idehaza a legális munkahely, miközben jelentős a gazdasági növekedés. Mindeközben az állam több pénzből gazdálkodhat, mint korábban.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormányának támogatásával.