Más-más megfontolásból és feltételekkel ugyan, de egyetértés mutatkozik a pártok között a közös európai hadsereg létrehozását illetően, aminek szükségességéről Orbán Viktor legutóbb a varsói V4-csúcstalálkozó előtt beszélt. A Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadása után a magyar miniszterelnök Varsóban is megerősítette: az unióban az első helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
– Mi Európa-pártiak vagyunk és erős Európát szeretnénk. Ez a javaslat is ebbe a sorba illik, mert Európát, az uniós határokat meg kell védenünk, és a közös hadsereg ennek az egyik fontos letéteményese lehet – mondta a Magyar Időknek Halász János. A Fidesz-frakció szóvivője hangsúlyozta: a brit kilépéssel Európa biztonságpolitikai szempontból is átalakul, dacára annak, hogy az ország a NATO tagja marad. – Az európai érdekek megőrzéséhez szükség van erre a hadseregre, ezért támogatjuk az unió közös hadseregének létrehozásáról szóló elképzelést. A hadsereg létrehozásával nem mondunk le a nemzeti szuverenitásunkról, hanem csak erősítjük ezzel Európát, amivel magunkat is erősebbé tesszük – jelentette ki Halász János.
– A közös európai haderő és közös titkosszolgálat felállítása szerepelt abban az öt pontból álló javaslatban, amit az MSZP még novemberben terjesztett a parlament elé. Egyetértünk saját javaslatunkkal, nem fordítunk hátat neki – mondta lapunknak Nyakó István. Mint a szocialisták sajtófőnöke fogalmazott, az erős és biztonságos Európa érdekében „most akkor már ne azt nézzük, hogy ki mondta először, másodszor. Ez egy előremutató és európai javaslat.”
A DK szintén „elsőségét” hangoztatja, mondván, a közös európai hadsereg javaslata a párt Sokak Magyarországa című programjában szerepel. Ezt azonban Gyurcsány Ferencék az Európai Egyesült Államok létrejöttéhez kötik. Mint a programban írják, „hosszú távú célunk az Európai Egyesült Államok megteremtése, közös európai alkotmánnyal, európai kormánnyal, parlamenttel, közös kül-, honvédelmi, gazdaság-, pénzügy- és adópolitikával”.
Mivel az LMP nem tárgyalt róla, Hadházy Ákos magánvéleményeként lapunknak azt mondta: bár a NATO által már létezik a közös védelem, Magyarországnak érdeke lehet a közös európai haderő. A párt társelnöke szerint leginkább azért, mert hazánk jóval kevesebbet költ haderőre, mint amit a NATO-szerződésben vállalt. Hadházy úgy tudja, jelenleg húsznál kevesebb hadra fogható tankunk és két működőképes harci helikopterünk van. Az LMP szerint vannak olyan területek, ahol szükséges lehet a szorosabb európai együttműködés, a védelempolitikai ezek közé tartozhat – tette hozzá a társelnök.
Az Együtt szerint elengedhetetlen a közös uniós kül- és biztonságpolitika lényegi továbbfejlesztése, az unió életére súlyosan kiható nemzetközi válságok kezelése, általában véve a nemzetközi biztonság fenntartása, illetve megteremtése érdekében. – A közös hadsereg létrehozása régóta az európai perspektíva része, többször felvetődött európai fórumokon, nem Orbán Viktor fejéből pattant ki. Az Együtt támogatja a közös hadsereg felállítását – közölték Szigetvári Viktorék.
A Párbeszéd Magyarországért számos területen, így a közös európai hadsereg kérdésében is kiterjesztené a tagállamok közti együttműködést. Tordai Bence, a párt szóvivője szerint ennek egyik feltétele azonban az, hogy az EU erősebb és együttműködőbb legyen, illetve távolodjon el „a nemzetek Európája zsákutcás koncepciójától, amit Orbán képvisel”.
A közös európai hadseregre egyedül a Jobbik mond nemet. Pál Gábor, a párt sajtófőnöke közlése szerint továbbra is fenntartják, hogy a közös határvédelemmel egyetértenek, a közös európai hadsereg gondolatát viszont elutasítják.