Semmilyen törvényt nem sértett Magyarország, amiért Ukrajna kiutasíthatta volna egy konzulját. Tóth Norbert, nemzetközi jogász a Karc FM-en ismertette: a diplomáciai botrányban érintett tisztviselő sem ukrán, sem magyar, sem nemzetközi jogi normát nem hágott át azzal, hogy állampolgársági ügyekben eljárt. Kifejtette: a diplomáciai és a konzuli jog alapja az 1961-es és 1963-as bécsi egyezmény, amely nem zárja ki ezt a tevékenységet.
Ráadásul Ukrajna állampolgársági törvénye sem tiltja a kettős állampolgárságot, csupán azt a kitételt szabja meg, hogy a második megszerzése után bizonyos idővel azt be kell jelenteni, ezzel együtt pedig az illető személy elveszíti ukrán állampolgárságát.
Tóth Norbert ugyanakkor hozzátette: egy ország indoklás nélkül bárkit kiutasíthat a területéről. A nemzetközi jog ugyanis abból indul ki, hogy ezek a diplomaták vagy konzuli tisztviselők külföldi állampolgárok, akiket eltávolíthatnak az ország területéről, ha úgy gondolják, hogy az állam szuverenitására vagy érdekeire veszélyt jelentenek. Ezt az alapállást “bonyolítja” a két ország közötti kétoldalú konzuli egyezmény, amely több jogot ad a tisztviselőknek. Ez is tartalmazza azonban, hogy például “állampolgársági ügyekben jogosultak nyilatkozatokat felvenni.”
Tóth Norbert szerint a kiutasítás csupán eszköz volt ahhoz, hogy Ukrajna “visszavágjon”, amiért Magyarország különböző fórumokon akadályozza a nemzetközi törekvésekeit, például a NATO-hoz való közeledését. Ennek oka viszont az ukrán oktatási és nyelvtörvény, amely a kisebbségeket – így a magyarokat is – ellehetetleníti.