Magyarországot találta alkalmasnak az Európai Strukturális és Beruházási Alap arra, hogy az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos nemzetközi konferenciát rendezzen – mondta el lapunknak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője. Szabó Bálint kiemelte: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése adta az okot, hogy mi legyünk a házigazdák idén, így más nemzetek elektronikus egészségügyi rendszereitől tanuljunk, és mi is taníthassuk a jó gyakorlatainkat a találkozón.
– Az EESZT további fejlesztése folyamatosan zajlik, a tervek között szerepel a rendszer aktiválása előtti egészségügyi adatok feltöltése, telemedicina-szolgáltatások, vagyis az egészségügyi intézmények közötti digitális képtovábbítás fejlesztése – tájékoztatott Szabó Bálint. Az eddigi lépések a rendszer elterjesztéséről szóltak, ügyelve arra, hogy az orvosoknak ne jelentsen plusz terhet a felület mindennapi használata.
A digitális képtovábbítás a rendszer hatékonyságát növeli, de mobilapplikáció is várható
Fotó: MTI/MTVA/Oláh Tibor
– Novemberig folyik az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása, és hamarosan mobilapplikációk is elérhetőek lesznek a betegek számára, amelyek segítségével például egyszerűbb lesz az orvoshoz időpontot foglalni – sorolta a főosztályvezető. Hozzátette: a cél, hogy a lehető legkevesebb ideig várakozzanak a páciensek a váróterembe való megérkezéstől az orvoshoz való bejutásig.
Szabó Bálint a Magyar Idők kérdésére válaszolva elmondta: szeptembertől a Semmelweis Egyetemen kezdték el oktatni az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatóknak az EESZT használatát, de már több más egyetemmel is felvették a kapcsolatot, ahol szintén bekerül a képzési rendszerbe az elektronikus egészségügy.
Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatója a konferencián elmondta, a XXI. századi korszerű betegellátás szempontjából elengedhetetlen, hogy a betegadatok egy helyről elérhetőek legyenek minden kezelőorvos számára, függetlenül attól, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben veszi igénybe a páciens.
Sylvain Giraud, az Európai Bizottság egészségügyi és élelmiszer-biztonsági főigazgatóságának képviselője arról beszélt, az unióban a tagállamok a GDP-jük 8-15 százalékát fordítják az egészségügyi ellátórendszerük finanszírozására, ám ennek ötödét feleslegesen költik el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint.
– A költséghatékonyságot javíthatja többek között a kórházközpontú megközelítés helyett az ellátásközpontú megközelítésre történő átállás, az e-medicina alkalmazása, valamint a megelőzés még hangsúlyosabbá tétele – összegezte Sylvain Giraud.
