Az idei tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, míg a tanároké 46,9 év – tájékoztatta lapunkat az Oktatási Hivatal. Bár túl nagy eltérés nem mutatkozik a különböző iskolatípusok között, a szakiskolai tanárok a legfiatalabbak, a legidősebbek pedig a szakközépiskolai tanárok. Az Oktatási Hivatal adatai alapján az általános iskolai tanároknál 47,4 év, a gimnáziumi tanároknál 46,6 év, a szakiskolai tanároknál 45,8 év, szakközépiskolai tanárok esetében pedig 48,4 év az átlagéletkor. Összehasonlításképpen: az általános iskolai pedagógusok átlagéletkora 1989 és 2001 között 37,2-ről 41 évre nőtt, ugyanez a szám a középiskolai tanárok körében 40,5-ről 43,1 évre emelkedett.
Az idei tanévben 951 tanítónak és 3019 tanárnak szűnt meg a jogiszonya, 565 tanító és 840 tanár ment nyugdíjba, ehhez képest viszont csak 353 tanító és 482 tanár kezdte el a pedagógusi pályát. – Akkor, amikor az önkormányzati iskolafenntartói rendszerben nem volt pontosan látható, hogy melyik pedagógust milyen szakképzettséggel alkalmazták, nehéz volt nyomon követni a pontos pedagógus-utánpótlási igényeket – emlékeztetett az Oktatási Hivatal. Szerintük az állami fenntartásba vétellel és a pedagógusok előmeneteli rendszerével együtt járó átlátható és következetesebb munkaerő-gazdálkodási folyamatok és konzekvensebb pedagógusfoglalkoztatási adatszolgáltatási rendszerek együttesen jobb adatminőséget és jogszerűbb foglalkoztatást tesznek lehetővé.
Ösztöndíjasokkal is igyekszik pótolni a kormányzat a nyugdíjba távozókat
Ugyanakkor a kerettantervek és a NAT változása okán szinte lehetetlen mindig megoldani minden feladatellátási helyen a megfelelő szaktanári utánpótlást. Ennek ismert oka, hogy a 2002–2010 közötti időszakban nem fordítottak megfelelő figyelmet a pedagógusok utánpótlására – fejtette ki az Oktatási Hivatal. A helyzet megoldásaként hozzátették, hogy jelenleg a Klebelsberg ösztöndíjprogram sok tehetséges fiatalt vonz a pedagóguspályára, és a tankerületek munkaerő-gazdálkodása megteremti az adott tankerületben történő rugalmasabb foglalkoztatást a különböző feladatellátási helyek között. Mindezek alapján a nyugdíjba menők fiatal szakemberekkel történő utánpótlása érdekében a tárca igyekszik megfelelő lépéseket tenni.
Ha az általános iskolai tanítók nemek szerinti megoszlását nézzük, akkor 2003-hoz képest nőtt a férfiak aránya az idei tanévre, ám konkrétan a számuk nem emelkedett. Vagyis míg 2003-ban 37 076 tanítónő és 1821 férfi tanító oktatta a gyerekeket az általános iskolákban, addig az idei tanévben 33 241, illetve 1814 volt az arányuk. Gimnáziumokban 2003-ban 12 414 és 4967 volt a nő-férfi arányszám, az idei tanévben 12 628 és 5442, a szakgimnáziumokban (2015 előtt szakközépiskola) 2003-ban 11 051 és 5125, az idei tanévben pedig 9939 nő és 4721 férfi oktatott.
A szakközépiskolákban 2003-ban a nemek aránya a tanárok között 2573 nő és 1605 férfi volt, az idei tanévben 2433 és 1544, szakiskolában (2015 előtt speciális szakiskola) 2003-ban 124 és 74, idén 201 és 99. Bár az arányok jelentősen nem változtak, az elmondható, hogy azokban az intézményekben, ahol szakmát is kapnak a tanulók, csaknem minden harmadik pedagógus férfi.
