– A közel kétharmados kormánytöbbségnek, valamint az így könnyedén átvitt törvényeknek köszönhetően a parlament jelentősége csökkent, és a politika iránt érdeklődők érzik, hogy nem az Országgyűlésben dőlnek el a fontos kérdések. Mára sokkal inkább az utcai megmozdulások vették át az uralmat. Miközben még tíz hónap van a következő országgyűlési választásokig, a pártok szinte mindegyike kampányüzemmódba kapcsolt – mondta lapunknak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
– A mára teljesen szétesett ellenzék saját magával van elfoglalva, ami hiba, mert így nem lehet értelmi kihívója a kormánypártoknak – fogalmazott az elemző. Mint mondta: a Jobbik egy új harcszintet ütött meg a Fidesszel, ami azért is érdekes, mert a Jobbik programjának elemei és a Fidesz által megvalósított elképzelések hasonlítanak egymásra.
– Dacára annak, hogy a kormánynak nincs kétharmada, hatékony törvényhozás jellemezte az Országgyűlés munkáját. Az ellenzék annyira gyenge, hogy nem igazán tudott labdába rúgni a parlamentben, és nincsenek eszközei arra, hogy megszorongassa a kormányt. Ez az oka annak, hogy az utcai akciók bekúsztak az Országgyűlésbe – értékelte a tavaszi ülésszakot Kiszelly Zoltán politológus. Mint mondta, ezt egyebek mellett olyan esetek bizonyítják, mint az egy százalékon ingadozó Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea performansza. – Ebben a helyzetben Kövér László kénytelen volt büntetéseket kiszabni.
A baloldali ellenzék vergődik. Ugyanaz a folyamat játszódik le most Gyurcsány és Botka között, mint négy éve Mesterházy és Bajnai között, csak akkor az MSZP 25 százalékon állt, nem pedig 15 százalékon, mint ma – jelentette ki a politológus. Szavai szerint az MSZP küzd a DK-val és harcol a Jobbikkal, hogy ki legyen a kormány fő kihívója, és ez már az oligarchák, Simicska és Soros harca. – Annyi bizonyos, a Jobbik politikai öngyilkossága volt az alaptörvény-módosítás elutasítása, mert ma utcahosszal vezetne az MSZP előtt – fogalmazott Kiszelly Zoltán.