A kormány elkötelezett abban, hogy az adórendszeren keresztül segítsék azokat, akik gyereket nevelnek – mondta Novák Katalin EMMI-államtitkár, a Fidesz alelnöke a Heteknek. Hozzátette: 2010 óta tartják magukat ahhoz az elvhez, hogy minél több a gyermek egy családban, annál kevesebb legyen a személyi jövedelemadó. Ez a kedvezmény a kétgyermekesek esetében jövőre eléri a 2015-ös szint dupláját – tette hozzá Novák Katalin.
Ami a családtámogatásra fordított összegek nagyságát illeti, a Fidesz alelnöke elmondta a Heteknek: amíg 2010-ben 960 milliárd forint állt rendelkezésre a költségvetésben erre a célja, addig 2019-ben már több mint 2000 milliárd forint. „A korábbi összegnek több mint a dupláját fordítjuk tehát a családokra, melynek számokban mérhető eredménye is van, hiszen 20 százalékkal emelkedett a gyermekvállalási kedv 2011 óta” – tette hozzá az államtitkár.
Novák Katalin az interjúban elmondta: szerinte „a gyarapodó nemzetté válást nem lehet pusztán családpolitikai vagy csak kormányzati eszközökkel elérni, a kérdés jóval összetettebb. Nem mindegy, hogy otthon vagy az iskolában a gyerek egy individualista, csak az egyén érdekeire koncentráló nevelést kap, vagy megtanulja, hogy a közösség milyen jelentős erőforrás”.
Úgy véli: nagy kérdés, hogy a saját családi, nemzeti identitásunk felől fordulunk kifelé, Közép-Európa, Európa, illetve a globális identitás irányába, vagy az utóbbiból kiindulva próbáljuk megtalálni a saját gyökereinket.
Magyarország demográfiai helyzetéről az államtitkár kijelentette: az alaphelyzetünk nagyon nehéz, mert 1981 óta folyamatosan fogy a népesség. Emiatt egyre kevesebb fiatal van, aki gyermeket vállalhat. Ma 27 éves nőből nagyjából 12-17 százalékkal kevesebb van, mint 10-20 évvel ezelőtt. Ez a tendencia ráadásul gyorsul, vagyis egyre kevesebb fiatal kellene, hogy egyre több gyereket vállaljon ahhoz, hogy megállítsuk a népességcsökkenést.
Ezért az, hogy összességében a gyerekszületések száma mennyi, nem mutatja meg a teljes képet, abból kell kiindulni, hogy átlagosan hány gyermeket vállal ma egy fiatal. Ez a mutató 2011-hez képest 20 százalékkal emelkedett, most vagyunk 1,5-nél, így még 40 százaléknyi különbség van a népességmegtartáshoz szükséges 2,1-hez képest. Ha a 20 százalékos növekedéshez elegendő volt öt év, akkor a következő 10 év alatt reális lehet a 40 százalékos emelkedés.
Kunhalmi Ágnesnek arra a kijelentésére, amely szerint a gendervita „a cicikről és a fizetésekről szól, Novák Katalin úgy reagált: „Nem teljesen értem, hogy a képviselőnő ezzel mit akart mondani. Létezik ugyan ez a vita a „gender pay gap” vonatkozásában, vagyis, hogy milyen különbségek vannak a nők és a férfiak fizetése között, ám a legtöbb esetben egy demagóg módon tálalt álproblémáról van szó. Ugyanis nem azt hasonlítják össze, hogy ugyanabban a pozícióban, ugyanazért a munkáért egy férfi és egy nő mekkora fizetést kap, hanem összeadják az összes férfi és az összes nő fizetését.”
Hozzátette: a szociális ellátórendszerben, az egészségügyben, az oktatásban, vagyis a jellemzően alacsonyabb fizetési kategóriákba tartozó szektorokban hagyományosan többségben vannak a női munkavállalók, a topmenedzserek világában viszont felülreprezentáltak a férfiak. Vagyis annak nem látom értelmét, hogy az ilyen fizetési különbségekről beszéljünk, annak viszont annál inkább, hogy támogassuk a rátermett, tehetséges hölgyeket, hogy vállaljanak vezetői munkát.
Az államtitkár leszögezte: a kormány nem tervez érdemi változást az abortusz szabályozásában. Mint fogalmazott: az emberi élet alaptörvényben is rögzített védelmének és tiszteletének erősítése közös feladat, aminek egyik legjobb eszköze a tudás átadása, és a felelős párkapcsolatra, családi életre nevelés gyermekkortól kezdve. Azt a javaslatot viszont, amely a magzat szívhangjának az abortuszra készülő nők általi meghallgatását írná elő, mint fogalmazott, bizonyos keretek között nem ellenzi. Mint elmondta: „amikor valaki egy ilyen súlyos döntést meghoz, tisztában kell lennie azzal, hogy ez nemcsak rá vonatkozik, hanem egy másik életre is. A magzat nem tudja a saját érdekeit érvényesíteni, ezért fontos, hogy segítsünk hallatni a hangját.”
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.