Az oktatás helyzete miatt tiltakozók között felbukkannak olyan a szervezetek is, amelyek egyetlen feladatuknak a kormány támadását tekintik. Néhány hónappal ezelőtt a migráció kapcsán fogalmazták meg kritikáikat és szerveztek különböző akciókat, most pedig éppen az oktatásban tapasztalható elégedetlenséget akarják meglovagolni – fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hozzátette: Akik egyik helyről a másikra vándorolva szervezkednek, csak ártanak a pedagógusok ügyének. Elmondta azt is, hogy az ország történetének legnagyobb oktatási egyeztetése zajlik, amelyben minden iskola lehetőséget kap arra, hogy elmondja a problémákat, és észrevételeivel jobbá tehesse a köznevelést. Az államtitkár tegnap arról is beszélt, hogy a tankerületi fórumok észrevételeit a minisztérium eljuttatja a kerekasztal résztvevőinek. Az államtitkár kitért arra is, hogy a reformok bizonyos elemeihez mindenképpen ragaszkodik a kormány. Ezek közé tartozik többek között a pedagógus béremelés folytatása vagy az állami intézményfenntartás kérdése. Mindenkit be akarnak vonni a párbeszédbe, aki érintett bármilyen formában az oktatásban. Kitért arra is, hogy az az MSZP kritizálja most az oktatáspolitikát, amelyik el akarja felejtetni, hogy kormányzásuk alatt egy havi bér elvettek a tanároktól, és 381 helyen szűnt meg az oktatási feladatellátás.
Tiltakozó csoportok hálózata
Nem kell elmélyült nyomozói munka, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek az oktatásban tagadhatatlanul meglévő, komoly problémákat kihasználva, saját politikai céljaikra akarják felhasználni a tanárok elégedetlenségét. A Humán Platform – amely különféle csoportokat foglal magában – oldalán tegnap előtt megjelent, Elérkezett az utolsó óra című felhívásból egyértelmű, hogy nem a tárgyalások és a problémamegoldás, hanem a kormányellenes megmozdulások szervezése játssza a főszerepet. Az anyag több csúsztatást is tartalmaz, például tényként közli, hogy a KLIK „szándékosan” február 3-ra hívta össze a tankerületi értekezleteket a pedagógusoknak, a miskolci fáklyás megmozdulások időpontjára. Az igazság ezzel szemben az, hogy a tankerületek a jövő hét minden napján, ahogy éppen az adott járásban meg tudják szervezni, tartanak a fórumokat, ahol minden iskola képviselői elmondhatják, milyen problémákat látnak a rendszerben.
A már említett felhívás illegitimnek nevezik az összehívott kerekasztalt, noha még meg nem hozott a minisztérium végleges döntést arról, mely szervezeteket hívják meg erre. Az érdekképviseletek részéről a Pedagógusok Szakszervezete már elfogadta a felkérést, és biztosan ott lesz a Nemzeti Pedagógus Kar is. Ennek ellenére a Humán Platform február tizedikére országos demonstrációt szervez, vagyis a tárgyalások, a jobbítás szándéka nem is érdekli őket.
A Humán Platformot a korábban Gulyás Márton által vezetett Krétakör Alapítvány építette fel, és a Norvég Alap támogatásából működik. A platform honlapja szerint politikai pártoktól függetlenül működik, de lényegében a szokásos ellenzéki panelekkel operáló cikkeket olvashat itt az érdeklődő, amelyekben a kormányt szidják. A Krétakör egyébként 2012-ben egy Soros Györgyhöz köthető alapítványtól 35 milliós támogatást is kapott.A Humán Platform tagjai között megtalálható egyebek mellett a Hallgatói Hálózat, a Hívatlanul Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért, A Mozgalom a Feltétel Nélküli Alapjövedelem Bevezetéséért, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szabad Oktatást Csoport is.
Érdemes néhány példán illusztrálni a fenti szervezetek eddigi működéséét. A Hívatlanul Hálózat szorosan együttműködik a Társaság a Szabadságjogokért Egyesülettel, és az Eötvös Károly Intézettel, mindkét szervezet szorosan kötődik Soros György alapítványaihoz. Szakmai elkötelezettségükre jó példa, hogy tavaly április végén egy oktatási tüntetésen éles témaváltással a hálózat aktivistája, Szántó Judit a kormány bevándorláspolitikáját ostorozva közölte: mindenki, aki aláírja a nemzeti konzultációt, hozzájárul az ország további fasizálódásához. Az egyébként arctalanul működő csoport, amelynek tagjait csak a belépők ismerhetik meg, részt vett az internetadó elleni megmozdulásokon, és csatlakoztak a „Nincs hova hátrálnunk” – című tüntetéshez is, amely végül a rendőrökkel való dulakodásba torkollt. Az internetadó elleni tiltakozássorozatot szervező, Százezren az internetadó ellen facebook csoport alapítóját, Gulyás Balázst, aki Gurmai Zita szocialista politikus fia, is felkérték a miskolci tüntetésen való felszólalásra. Érdeklődésünkre elmondta, hogy támogatják a kezdeményezést, de még nem dőlt el, hogy eleget tesz-e a felkérésnek.
A háttérben megjelenik a politika is
Az Oktatói Hálózat tagjai közé tartozik Heller Ágnes, Ferge Zsuzsa, Braun Róbert, MSZP-s színekben induló képviselőjelölt, Lakner Zoltán, az MSZP tanácsadója vagy Tordai Bence, a PM szóvivője, aki lapunknak egyébként elmondta, hogy csak támogatja a szervezetet, de nem vesz részt aktívan a munkájában. A felsorolásból nem maradhat ki Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki 2004-ben és 2006-ban részt vett az SZDSZ kampányának irányításában, Lattmann Tamás, a „rendszerbontó népszavazás” egyik kezdeményezője, bejelentője vagy Jávor Benedek, az Együtt-PM színeiben európai parlamenti mandátumot szerző képviselő sem.
A sor folytatható a Hálózat a Tanszabadságért elnevezésű csoporttal, amelynek tagjai között van Braun Róbert, Ferge Zsuzsa, György Péter, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária, Horn Gábor, Arató Gergely, korábbi oktatási államtitkár, a DK tagja, valamint Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós is. Ha valaki egyezéseket talál az előző csoporttal, az bizonyára csak a véletlen műve. A csoport együttműködési megállapodást kötött 2012-ben a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 Választási Szövetséggel a politikamentesség jegyében. A szervezet alapítói közé tartozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, amely aktív szerepet játszik a jelenlegi tiltakozási hullámban, és részt vett a szombati, Országos Tantestületi Értekezlet szervezésében is.
A Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez a Humán Platform szervezetei mellett csatlakozott a Magyar Szolidaritás Mozgalom is, amely korábban az Együtt egyik alapítója volt, illetve a Történelemtanárok Egylete is, amely ősszel a migránsválság kapcsán konferenciát szervezett, amelyen a nyitottságot és a segíteni akarást helyezték a középpontba. Az ellenzék is megpróbál rátelepedni a pedagógusok elégedetlenségére, Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő a hétvégén bejelentette: ő és vélhetően Hiller István volt oktatási miniszter is ott lesz a szerdai miskolci eseményen.
Ki a hibás?
A jelenlegi oktatási kormányzatot kritizálók gyakran hivatkoznak a nemzetközi mérések gyenge eredményeire. A legutóbbi PISA mérés 2012-ben volt, amelyben valóban korábban több, velünk egy szinten lévő, vagy nálunk rosszabbul teljesítő ország megelőzött minket – olvasható az erről szóló jelentésben. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy akkor még sem a köznevelési törvény, sem a jelenlegi Nemzeti alaptanterv nem volt hatályos, az iskolák fenntartói pedig az önkormányzatok voltak. Azok a 15 éves diákok, akik részt vettek a mérésben, nem 2010-ben ültek be az iskolapadba. A hazai kompetenciamérésekről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is elismerte, hogy 2008-ban volt egy meredek zuhanás az eredményekben. Az elnök azt is elmondta, hogy néhány napon belül nyílt levelet küldenek Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, amelyben a kerekasztal kapcsán arra kérik, hogy mindenkit vonjanak be a tárgyalásokba, mert véleménye szerint a jelenlegi reprezentativitásról szóló jogszabály alapján nem állapítható meg, ki számít reprezentatívnak. Mint fogalmazott: közös munkát szeretnének, hogy nyugodt körülmények között lehessen tanítani. Hozzátette: az elmúlt öt évben összesen nem írták alá annyian a petíciókat, mint most a miskolci iskoláét. A borsodi megyeszékhelyen tartandó megmozdulással egyidőben, ugyanazon célokért Pécsen, Budaörsön, Szegeden, Békéscsabán és Budapesten is lesznek demonstrációk.